Fogorvosi szemle, 1953 (46. évfolyam, 1-12. szám)
1953-04-01 / 4. szám
122 A. V. KLEMENTOV Dg : Reflectoricus száj zár grippe után, szaruhártyahomály. IX. 9-én Minkin módszere szerinti szöveti terápiát kezdtünk meg. 2 nap múlva a száj nyitása már 2,5 cm-re volt lehetséges, 5 nap múlva 4 cm-re, azaz normálisan. Az állkapocs oldal- és előremozgatása is szabad. A beteg általános állapota javult és a jobb szem szaruhártyája is feltisztult. 18 nap múlva ismét fehérjebeültetést végeztünk. A szaruhártya feltisztulása tovább fokozódott, annyira, hogy a beteg jobb szemével szemüveg segítségével már olvasni is kezdett. Amint látjuk az ismertetett kortörténetből, a fehérje terápia, az alapbetegség teljes, a kísérő betegségnek pedig részleges gyógyulásához vezetett. Analóg eredményeket észleltünk egy másik betegünknél, akinek kortörténete majdnem teljesen azonos a fentebb ismertetettel, a szaruhártya megbetegedéstől eltekintve. Jó eredményeket sikerült elérni keloidos hegek gyógyítására. Egyik betegünknél, akit az arc, a nyak és a mell kiterjedt keloidos hegei miatt vettünk fel a klinikára, az alsó ajak kifordulása jött létre, aminek állandó nyálfolyás volt a következménye. Az alsó ajka feszesen mozgott és nem lehetett bőrét redőbe emelni. A fehérje beültetés utáni harmadik napon a hegek tömöttsége nagy mértékben csökkent, az alsó ajak mozgathatóvá vált, kifordulása megszűnt és evvel együtt a nyálfolyás is. A három hét múlva végzett ismételt fehérje beültetés a hegek még nagyobb fokú fellágyulásához vezetett és több heg el is halványodott. Egy másik betegnél a szöveti terápia hatására a nyak keloidos hegeinek fellágyulása következett he, ami nemcsak könnyebbé tette a fej forgatását, haném a forgatás eamplitudóját is növelte ; a beteg ezután el tudta fordítani a fejét, ami a beültetésig nem volt lehetséges. A betegek többségénél a szöveti terápia után az általános állapot javulása volt észlelhető. Több szerző szerint (Z. I. Peszina, N. Sz. Teimin és mások) szöveti terápia után vérelváltozások jönnek létre. Mi is a vérkép megváltozását figyeltük meg autoklávban sterilizált tojásfehérje terápiánál : beültetés után megnő a haemoglobin és a vörös vérsejtek mennyisége, a vérsejtsüllyedés lassúbbá válik ; a leukocytákra vonatkozólag ilyen törvényszerűségeket nem tudtunk megállapítani. A fehérje beültetés metodikája a következő : Tyúktojást 10—12 percig főzünk, a fehérjét különválasztjuk és autoklávban sterilizáljuk (45 percig 1 atmoszféra nyomás mellett). Az autoklávban sterilizált fehérjét a műtétig hűtőszekrényben tartjuk 4—7 fokos hőmérsékleten. A műtét előtt 2—2,5 g súlyú, 2xlXÖ,5 cm nagyságú fehérje darabot vágunk ki. A műtéti területet a szokásos módon készítik elő. A műtét technikája a következő : A hypochondrium tájon 2 cm hosszú bőrmetszést ejtünk. A bőralatti kötőszövetben 5 cm mély tasakot (zsebet) készítünk tompán. A tasakba csipesszel behelyezzük a fehérjedarabot úgy, hogy a metszés alatt legyen 1—1,5 cm-re. A bőralatti kötőszövetet süllyesztett cat-gut varratokkal, a bőrt selyem varratokkal varrjuk. Az öltéseket a 8—9. napon távolítjuk el. A fehérjével végzett szöveti teráp:ára vonatkozó megfigyelések még távolról sem elegendők. Mégis arra a következtetésre juthatunk ezekből, hogy a behérje beültetés az anyag nyerése szempontjából úgylátszik a legegyszerűbb módszere a szöveti terápiának, ami különösen hatásos keloidos hegeknél, valamint reflectoricus és heges eredetű szájzárak esetén. Fordította : Sárhány Tibor dr.
