Fogorvosi szemle, 1953 (46. évfolyam, 1-12. szám)
1953-04-01 / 4. szám
120 A. V. KLEMENTOV és tűt átvesz a sterilezést végző asszisztensnő. Sterilezés előtt, minden tűt — főképpen annak hegyét — 6— 8-szoros nagyitóval gondosan megvizsgál. Ekkor megállapítja a tű hegyének esetleges hibáit (görbült, tompult, kimaródott, a nyílásban lerakodott szennyeződést stb.) A hibás tűket félreteszi és a rendelés után kiköszörüli. A tű hegyének a köszörülését motorral hajtott ólomkorongon végezzük. Az ólomkorongot Várhelyi műszerészünk vezette be, mert jobbnak találta, mint a kőkorongot. A kőkorong durvább felszíne a lecsiszolt felület széleit csipkézetté teszi és a köszörülés közben képződött hő a tű hegyének csúcsát felpuhítja, elhajlítja. Az ismereteit eljárás nem új és nem eredeti. Új ebben csak az, hogy a használandó tűt sterilezés előtt minden esetben kötelezően nagyítóval megvizsgájuk és a hibát ha lehet kijavítjuk. Kívánságunk az, hogy a tű hegye éles, hegyes és simára csiszolt felületű legyen. Olyan rendeléseken, ahol kellő számú új tű nem áll mindig rendelkezésre, célszerű a tű ellenőrzése és javítása. Ez gazdasági, takarékossági szempontokon kívül olyan egészségvédelmi intézkedés, amellyel gyógyító munkánkat értékesebbé tesszük és az injekciós tűvel okozható hibákat csökkentjük. KÜLFÖLDI CIKK A Sz. M. Kirovról elnevezett katonaorvosi akadémia közleménye Szöveti terápia autoklávban sterilizált tojásfehérjével* Irta : A. V. Klementov A szöveti terápia megalapítója, mint ismeretes, V. P. Filatov akadémikus. Ezt a módszert, amit ő 1933-ban állandó szaruhártya homályok gyógyítására ajánlott, részletesen 1936-ban dolgozták ki. Rövid idő múlva már nem csak a szemészetben alkalmazták, hanem az orvostudomány majdnem valamennyi ágában, mint a szervezet általános szabályozó mechanizmusait stimuláló aktív biológiai módszerek egyikét. Napjainkban már sok tapasztalattal rendelkezünk ezen a téren és a szöveti terápia irodalma is bőséges. így pl. T. D. Csepurna és L. Sz. Szuetina adatai szerint 1950-ig 415 közlemény jelent meg a szöveti terápiáról, napjainkban ezek száma az 500-at is meghaladja. És mégis sok kérdés, ami ennek a módszernek indikációit és alkalmazási módját, vagy a konzervált szövetek hatásmechanizmusát, a biogén stimulátorok kémiai összetételét stb. illeti, nincs véglegesen tisztázva és még nincsenek kidolgozva e módszer hatásos voltának értékelésére vonatkozó pontos indexek. F. P. Filatov a következőket írta erről : »Bármennyire eredményesen terjedt is el a gyakorlatban a szöveti terápia, mégsem szabad azt gondolnunk, hogy ennek az új gyógymódnak minden részletét teljesen kidolgoztuk. Még sokat kell tenni, hogy a szöveti terápiát a legmagasabb fokra fejleszthessük. Filatov után egyes szerzők chloracid-dal (N. I. Krauze), szappanszesszel, brillantzölddel és jóddal (G. F. Szkoszorénko) kezelt bőrnek a beültetését javasolták. Voltak, akik ú. n. bőrkúpot, vagyis mesterségesen elzárt nekrobiotikus bőrgócot ajánlottak beültetésre (G. F. Szkoszorénko), mások embryonális szöveteket (D. I. Goldberg), üvestestet (N. F. Gamaleja), meleg levegővel kiszárított placentát (N. Sz. Harcsenko). * A Sztomatologija c. folyóirat (Moszkva, Medgiz) 1952. évi 4. számából.
