Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-03-01 / 3. szám
A HOZOTT FÉMKORONA ELKÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZEREI ÉS KRITIKÁJA 79 Sztálinvárosi Rendelőintézetből A húzott fémkoronák orvosi és technikai elkészítésének módszerei és azok kritikája Irta : Ínke Gábor dr. Az arany ötvözetek pótlására bevezetett fémötvözetek közül legelterjedtebbek a chrom-nikkel-vas összetételű ötvözetek (wipla stb.). Bár ezeknek a mechanikai tulajdonságai az aranyét, ergoét és vitalliumét nem érik el, olcsó áruk miatt nagyon elterjedtek. Két hátrányuk van az aranyötvözetekhez képest: 1. rigidek, azaz a koronák szélei viszonylag nehezen adaptálhatók a foghoz; 2. technikai feldolgozhatóságuk nehéz, több időt és munkát kíván. A gyakorlatban nagyon sok elálló szélű, rosszul záró koronával találkozunk. Ennek részben az anyag is az oka, de pusztán az anyagra nem lehet mindent ráfogni. A főok mégis nem az anyagban van, hanem a fogorvosok és fogművesek helytelen munkamódszerében, amellyel ezeket előállítják, mert hiszen fémből is készíthető jó koionapótlás. Mik a különbségek és hasonlatosságok az arany- és fémkoronák orvosi és technikai elkészítési módjai között? Az előkészítés (lecsiszolás) ugyanúgy történik, a lenyomatvétel legtöbbször különbözik. Aranynál: gipszlenyomat, dentiméteres mérték után aranygyűrűvel próba, erre tető (két részes korona), frontfogaknál öntött, legtöbbször húzott korona. Fémnél egyszerű gipszlenyomat után húzott korona készül az esetek 99°/0-ában. Természetesen a kétrészes koronák pontosabbak, jobbak. Ha összehasonlítjuk az arany és fém húzott koronákat, akkor általában az aranykoronák jobbak ha esetleg a próbáknál rögtön nem is azok, egyszerű eljárásokkal (kalapálás, kivágás, betoldás) pontossá tehetők. A fémkoronáknál ezek a javítási lehetőségek alig vannak meg. Mi a teendő tehát? Mondjunk le a fémkoronáról, mert nehezebben készíthető el jól, vagy tegyük be - úgy ahogy — megfelelően, vagy nem megtelelően a szájba? Keressünk olyan eljárást, mely lehetővé teszi, hogy a fémből is jó, pontos koronát készítsünk és ne legyünk rászorulva javításokra. Tekintsük végig a húzott korona elkészítésének orvosi és fogművesi munkamenetét és vizsgáljuk meg, hol vannak azok a munkafázisok, melyeknél hiba csúszhat be. Nevezzük el az eddig általában követett eljárást egyszerű eljárásnak. Ennek orvosi munkamenete : 1. Előkészítés. 2. Lenyomatvétel gipsszel. 3. Antagonista jelenléte esetén viaszharapás. 1. Az előkészítésről később szólunk. 2. A lenyo.matvétel gipsszel, félkanállal történik. Rossz eljárásnak tartjuk lenyomatvétel céljából a gipsztömbbe való haraptatást, mert a fogak kontúrjai nem jönnek ki tökéletesen és a korona legtöbbször bő. 3. A viaszharapásnál fontos a centrálocclusióban való összeharaptatás, mert különben az antagonistához való viszony nem állítható be pontosan.