Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-03-01 / 3. szám
1128 A VH—ХШ-IK SZÁZADBÓL SZÁRMAZÓ KOPONYA VIZSGÁLATA 75 Minél fiatalabb ember koponyáját vizsgáljuk, annál kevesebb az alveoláris atrophia és kopás miatt hiányzó fogak száma (bár ezek között is lehetett szuvas) és azért célszerűnek láttam a koponyákat 3 csoportba osztani. Külön vettem az infant, külön a felnőtt (juv. -j- aduit -f maturus) és külön a senilis koponyákat; de még a csoportokon belül sem közömbös, hogy egyikből vagy másikból hányat vizsgáltunk meg? Minthogy eddigi ásatásainknál a fogakra nem sok gondot fordítottak, aránylag kevés hiánytalan fogazató kodonya van múzeumainkban és nem célravezető, ha csak ezeket a kivételesen »szép« példányokat vizsgáljuk meg. En tehát a koponya fragmenteket is figyelembe vettem, de megmondom mindig, hogy átlagosan hány fog maradt meg a koponyákban, mert nem vitás, hogy más eredményt ad teljes fogazató és csak pár fogat tartalmazó koponyák vizsgálata — ezt alább számszerűleg is ki fogom mutatni. A gyökereket a szuvas fogak közé soroltam, hacsak nem nyilvánvalóan kopás folytán jöttek létre. A bölcseségfogakat mindig figyelmen kívül hagytam. A caries frequentia megítélése még bizonytalanabb sérült koponyákból, mint az intenzitásé, mert a hiányzó részekben is lehetett szuvas fog. Itt is csak határokat szabhatunk meg és az összehasonlítás csak hasonló számú fogat tartalmazó anyaggal történhetik. Az 1128 koponyát Országos Természettudományi Múzeum Embertani Tárában Budapesten, kisebb részüket a Baranyamegyei (pécsi) Múzeumban vizsgáltam meg. három csoportra oszthatók korszakok szerinti : 537 avarkori VII.—VIII. századbeli), 88 honfoglaláskori (IX. század) és 503 árpádkori koponyára (X.—XIII. századbeli). Az avar koponyák a következő lelőhelyekről kerültek a múzeumokba (1. táblázat). ]. táblázat. A koponyák száma lelőhelyenként Lelőhely szám Lelőhely szám 1. Alattyán—Tuláti .......................... 170 Át hozat: ........................................... 503 2. Kiskőrös ........................................... 92 13. Kiskőrös-vágóhíd ........................... 7 3. Üllő ................................................... 72 14. Keszthely........................................... 5 4. Halompuszta .................................. 52 15. Bakonykoppány ............................... 5 5. Kecel................................................... 31 16. Várpalota........................................... 4 6. Nagypall ........................................... 23 17. Mosonszentpéter............................... 3 7. Tánoshida........................................... 12 18. Galánta............................................... 2 8. Mosonszentjános..................'.......... 12 19. Szob ................................................... 2 9. Bugyi ............................................... 11 20. Törökbálint ....................................... 2 10. Kaján................................................... 10 21. Váchartyán ....................................... 2 11. Pohibni Mackó................................... 9 22. Pápa................................................... 1 12. Tiszaders ........................................... 9 23. Perse................................................... 1 Átvitel:............................................... 503 Összesen : ............................................ 537 Ha a koponyafragmenteket is tekintetbe vesszük, akkor a 2. táblázatról olvas, hatjuk le az adatokat a bevezetőben említett csoportosítás szerint. A 12 gyermekkoponya közül egyben már volt szuvas fog. 478 középkorú (juvenilis -f- adultus + senilis) koponya közül 121, tehát 25,3% tartalmazott egy vagy több carieses fogat, azok száma pedig, amelyben szuvas fog nem volt, csak gyógyult alveolus 81 volt, azaz 16,9°/0. A középkorú avar koponyák caries freequentiája tehát 25,3—42.2 °/0-ra (25,3 + -f- 16,9%) tehető. A senilis koponyák közül azok %-a, melyekben biztosan szuvas fogat találtam aránylag nem sokkal nagyobb, mint az előbbi csoportban (29,8%), 6*
