Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-02-01 / 2. szám
56 R. SZ. MECHANYIK számára való átjárhatóság nem attól függően változik, hogy milyen fejlődési stádiumban van a gyulladásos folyamat a fog gyökércsúcsának környékén. A gyökércsúcskörtili területen diffúz gyulladásos elváltozások is előfordulnak. Ezeknél éppúgy, mint a körülírt gyökércsúcskörüli folyamatoknál a parodonciumösszes elemei sérülnek : a periodontalis rés határvonala a gyökércsúcs területén nem látható, a fogmeder kompakta lemezkéje hiányzik, a szivacsos állományban pusztulás észlelhető. A legnagyobb pusztulás a gyökércsúcs közelében van, távolabb a periféria felé csökken és fokozatosan, szinte észrevétlenül átmegy a normális csontba. így a röntgenogramm nem sikerül a csont kóros elváltozásának határát meghatározni. Úgy látszik, ennek a képnek felelnek meg az exsudativ gyulladásos folyamatok. Röntgenológiailag mint diffúz gyökércsúcskörüli parodontitiszeket lehet ezeket diagnosztizálni (6. kép). A körülírt és diffúz parodontitiszeken kívül, amelyeknél a parodonticium minden eleme sérül, nem ritkán találhatók rövid ideig tartó gyökércsúcskörüli folyamatok, így pl. néha a gyökércsúcs területén a periodontalis résnek a normálishoz (1. kép) viszonyított kiszélesedését észleljük és körülötte normális környező csontszövetet találunk (2. kép). Ilyen képet találunk akkor, ha a kóros folyamat főkép a periodonciumra lokalizálódott, amidőn a környező csontszövetben már létrejött elváltozások olyan jelentéktelenek, hogy a röntgenogrammon nem vehetők észre. A periodontális rés csíkjának kiszélesedése a periodontitisz különböző folyamatainál lehetséges. Lukomszki j ezt a periodoncium fibrózus elváltozása ismertetőjelének tartja. A periodontalis rés kiszélesedését gyakran figyelhetjük meg a fogak traumáinál és heveny periodontitiszeknél is. Számításba véve azt, hogy ezekben az esetekben majdnem mindig egyforma röntgenképet lehet megfigyelni, mi azt ajánljuk, hogy ezeket célszerű egyszerűen gyökércsúcs körüli periodontitiszeknek nevezni, utalva ezzel a folyamat lokalizációjára anélkül, hogy megkísérelnénk kórbonctani lényegüket meghatározni, ami röntgenvizsgálattal nem lehetséges. A gyulladásos folyamatnak a periodonciumról a fogmeder falára terjedésekor ez utóbbi kompakta lemezkéjének árnyéka eltűnik. Utána rendszerint megkezdődik a szivacsos állomány csontgerendáinak pusztulása. A röntgenképen a gyökércsúcs körüli folyamatot gyakran olyan stádiumban találjuk, amikor a szivacsosállományban az elváltozások jelentéktelenek és gyengén kifejezettek. Csak a fogmeder kompakta lemezkéje hiányzik. Ilyen esetben kezdődő gyökércsúcs körüli parodontitiszről beszélünk. (3. kép.) Gyökércsúcskörüli gyulladásoknál néha szklerotikus elváltozásokat figyelhetünk meg. A szklerozis a folyamat tartósságának a jele és semmi esetre sem lehet egy meghatározott kóros folyamat jellemző diagnosztikus jelének tekinteni. Szklerotikus elváltozások figyelhetők meg néha periodontitiszeknél, midőn a röntgenogrammon a kiszélesedett periodontális rés körül a fogmeder falának többé-kevésbbé kifejezett tömörülése látható. Találunk szklerotikus részeket a körülírt csúcskörüli parodontitiszek minden fajtájánál is. Tudjuk, hogy a körülírt csúcskörüli parodontitiszek általában krónikus folyamatok, és bár hosszú ideig tartanak, mégis nem mindig kísérik őket szklerotikus elváltozások. A tömött vékony koszorút, ami a cisztát körülveszi, nem kell úgy tekinteni, mint szklerotikus sáncot. Ez kialakulhat a szivacsos állomány csontgerendáinak a növekvő ciszta körüli átépítődése következtében is. Nem fordulnak elő szklerotikus elváltozások a kezdődő gyökércsúcskörüli parodontitisznél. A gyökércsúcskörüli folyamatnak ez a stádiuma vagy gyorsan visszafejlődik, vagy átmegy körülírt, vagy diffúz gyökércsúcskörüli parodontistiszbe. A diffúz gyökércsúcskörüli parodontitiszeket ugyancsak nem kíséri szklerozis, azon oknál fogva, hogy ezek vagy kigyógyulnak, vagy gyorsan kifejlődve, osteomyelitis képét nyújtják. így tehát a gyökércsúcskörüli elváltozások röntgenológiai képe nem fejezi ki eléggé e folyamatok fejlődésének dinamikáját. A folyamat aktivitásával, stabilizációjával és a
