Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)

1952-02-01 / 2. szám

■50

MÁHLER MARGIT DR.

Ad 1. A javallatok meghatározásának alapját az a fejlődés adja meg, melyet a társadalombiztosítás fogellátása az utolsó 2 év óta felmutat. Az egvgyökerű fogak ■egy ülésben történő gyökérkezelési eljárásának szabványosítása megkívánja ama gyulladásos jelenségek egyszerű és hatásos felszámolását, melyek e szabványosított gyökérkezelés eredményét késleltethetik. Ennek figyelembevételével a csonttrepanáció (műsipoly) kivitelezésének javallatait továbbképző rendelésünkön a következőkben határoztuk meg:

a) a mások által is régóta indikációnak vett heveny, fájdalmas periodontitis esetei. Ez az indikáció a mi szemléletünkben oda módosul, hogy mi a fájdalmas fog trepaná•cióját teljesen elhagyjuk és csak műsipolyt készítünk ;

b) a társadalombiztosítás gyakorlatában dolgoztuk ki azt a javallatot, hogy műsipolyt készítünk olyan régebben trepanált koronájú gangrénás fog esetében, melynek .gyökércsatornája többhetes várakozási idő ellenére sem volt tűvel átjárható, annak rendkívüli fájdalmassága miatt. Ilyenkor a csont trepanációja után a fog másnapra kezelhető.

Erre az indikációra azok az esetek adtak okot, melyeket más rendelőintézetek diatermiás kezelés céljából hozzánk utalnak át. Ilyenkor ugyanis gyakran azt cselekszik, hogy a kérdéses fog gyökércsatornáját Kerr-tágítóval, vagy Miller-tűvel végig szondázzák, a tű nélkül röntgenfelvételt készítenek és ezt a pácienssel nekünk elküldik. Az ilyen röntgenfelvételből haszon nincs, mert nem ad felvilágosítást a gyökércsatorna hosszúságáról, viszont ez az egyszerű szondázás legtöbbnyire az oka az említett többnapos vagy többhetes gyökérhártvaérzékenységnek;

c) oly esetekben, amikor gangrénás fogak antiszeptikus gyökérkezelését befejeztük. elég gyakran a diatermiás eljárás alkalmazása ellenére is másnapra a gyökércsúcs környékének lágyrészei ödémásán megduzzadnak és a beteg lüktető fájdalmakról panaszkodik. E reaktív lob az esetek túlnyomó részében néhány napon belül magától is megszűnik ugyan, mégis az ilyenkor alkalmazott műsipoly tünetmentesíti a beteget. Ez a reaktív lob valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a gangrénás gyökércsatorna tágításakor mi magunk sajtoljuk fertőzött tartalmát az apikális nyíláson keresztül az apex környékébe. Ez a tapasztalat árra késztet bennünket, hogy diatermiás készülékkel nem rendelkező rendeléseknek tanácsoljuk a gangrénás fogak szakszerű ellátásával kapcsolatban a gyökértömés befejezése után a profilaktikus műsipoly készítését helyi érzéstelenségben.

A műsipoly eme utolsó javallatának előfeltétele azonban, hogy ne tömjük túl a gyökeret , hanem gondoskodjunk a gyökértömés hosszúsági ellenőrzéséről röntgen útján. Amennyiben erősebben túltömtünk volna, mint ahogy azt a gyökércsúcscsonkolás műtétékor szoktuk, akkor már a műsipoly nem volna elegendő, hanem curettage-t kellene alkalmaznunk.

Úgy tapasztaljuk, hogy szakszerű gyökértömés és profilaktikus műsipoly az esetek nagy többségében a diatermiás kezelést is fölöslegessé teszi. Diatermiás kezeléskor az alkalmazott hipokloritos oldatból lehasadó О és Cl. oxidáló, ill. redukáló hatása antiszeptikus eljárásnak minősül, melynek való értékét meghatározni nem tudjuk. A hatásos gyökérkezelés próbaköve a gyökércsúcs körüli lobgát felszívódása, mely minden jól záró gyökértömés folyománya, tekintet nélkül arra, hogy történt-e előtte diatermiás kezelés vagy sem. Aligha képzelhető el, hogy a gyökércsúcsi baktériumvizsgálatok laboratóriumi ellenőrzése e tényen bármit is változtathatna. Másszóval, lesznek esetek, melyek leoltása diatermiás kezelés után is pozitív és olyan esetek, melyek diatermiás kezelés nélkül is negatív eredménnyel járnak majd. Természetesen tudjuk, hogy a leggondosabb mehanoterápiánk sem eredményezhet mindig teljesen záró gyökértömést. De a medicinában a gyakorlat sehol sem ismer 100%-os eredményeket, ilyeneket tehát n fogászatban sem várhatunk.