Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-01-01 / 1. szám
12 VITÉZ ISTVÁN DR. ÉS SZERÉMI KATALIN DR. Wildführ szerint a Lüer-féle, teljesen üvegből készült fecskendők száraz hőlégsterilezéssel, 30 percig 180 C°-on, vagy 60 percig 160 C°-on tartva, szintén sterilezhetők. A Record fecskendők és fém műszerek azonban ezen a hőmérsékleten ennyi idő alatt már észrevehetően romlanak. Egyik különleges sterilező módszere a fogászatnak a H. Prinz által bevezetett Flaherty-féle gyorssterilező készülék. Abenne lévő eredeti fém-ötvözet (bizmut, ólom, ón) új állapotban 170 C°-on olvad, a használat folyamán azonban az olvadáspontja fokozatosan emelkedik 180C°-ig. Egyes szerzők ajánlották a fémötvözet túlhevítését 250 C°-ig, de ez a fejlődő ólomgőzök folytán az orvosra nézve veszedelmes lehet (chronicus ólommérgezés), ezen kívül ez a túlzott hőmérséklet a fém műszereket már károsítja is. A magasabb hőmérséklet következtében a megolvadt fémötvözet felületén gyorsabban is képződnek fémoxidok (főleg ólom), amelyek a bemártott fémműszerre tapadnak. Ezt az oxidréteget félóránkint parafin-olajos vattával kell eltávolítani {Simon B.: szóbeli közlés) Ezzel a készülékkel a sterilezés azután úgy történik, hogy a fémötvözetet kis gázlánggal megömlesztik s a megolvadt fémötvözetbe mártják közvetlenül használat előttt néhány pillanatra a fogfúrókat, a Kerr-tőket s egyéb ilyen kisebb műszereket. A sterilitást itt is a hőmérséklet és benne taitás időtartamának viszonya biztosítja. Ezzel magyarázható, hogy ezzel a készülékkel csak akkor lehe+ sterilitást elérni, ha az időtartam a hőmérsékletnek megfelel. A gyakorlatban általában kelleténél rövidebb ideig szokott tartani ez a művelet. így pl. ha az előzetesen csak mechanikusan tisztított Ken-tűt egy-két másodpercig mártjuk a megömlött forró fémbe, vizsgálataink szerint az aerob mikroorganizmusok elpusztulnak, de az ellenállóbb — és nyilván spórás — anaerobok életben maradnak. Ugyanezt, az eredményt kaptuk akkor is, ha a szűrőpapír lapocskákra szárított talaj spórákkal végeztük ezt a kísérletet. Ez az eljárás tehát elsősorban akkor vehető igénybe, ha már az előre sterilezett fúrót, vagy Ken-tűt közvetlenül a használat előtt nem steril csipesszel, vagy kézzel fogtuk meg s az így rájutott kisebb ellenállóképességű baktériumoktól (főleg a bőr- és nyálkahártyaflóra tagjaitól) akarjuk megszabadítani. Megfelelő akkor is, ha munka közben — nem steril területen dolgozva — bakteriumszegénnyé akarjuk tenni a fúrót, csipeszt, vagy más műszert . A frissen fúrt gangrenás fogak kezelésére használt tűk — vizsgálataink szerint — mindig tartalmaznak nemcsak aerob, hanem anaerob mikroorganizmusokat is, ilyen tűkből anaerobokat minden esetben ki tudtunk tenyészteni. Mindenesetre ezek a gangrenás fogból kitenyésztett anaerob mikroorganizmusok nem olyan ellenállók, mint a nativ talajspórák. Ezt úgy állapítottuk meg, hogy ilyen aerob és anaerob bouillon-teny ész étből 0,2—0,2 ml-t 5 ml 2,0°/oo-es, illetőleg 0,2°/00-es vizes Merfenoldatba mértünk, összekevertük és belőle 0,5,1, 2 és 3 óra múlva kioltásokat végeztünk aerob és anaerob táptalajokba. Ezek a leoltások 14 napig sterilek maradtak. Egy másik gangrenás fogból hasonló módon kitenyésztett aerob és anaerob kultúrával megismételve ugyanezt a vizsgálatot, teljesen azonos eredményt kaptunk, vagyis % óra alatt már a 0,2°/00-es vizes Merfen-oldat is elölte a gangrenás fogból származó aerob és anaerob mikroorganizmusokat. Ezen az alapon a mechanikusan előzetesen megtisztított és szódás vízben kifőzéssel, vagy 24 órán át 5%-os formaldehid-oldatban tartással sterilezett fogászati műszerek sterilen való eltartására a 0,2—O,50/00-es vizes Merfen-oldat alkalmasnak látszott. Mindenesetre az oxidáció elkerülésére a dezinficiensbe a szokásos nátrium-nitrit- vagy borax-hozzátétel szükséges. Vászonnemüek és kötszerek Vizsgálataink további részében a fehérneművel (köpeny, vászonkendő, álarc stb.) és kötszerek sterilezésével foglalkoztunk. Ezek sterilezésére legjobb a 120 C°-on
