Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-06-01 / 6. szám
VIZSGÁLATOK A FOGÁSZATI MŰTŐTÉR FERTÖZÖTTSÉGÉRŐL 163 A kísérletek közben a munkamenet és az elért eredmények a következők voltak : 1. Fogcsiszolás szárazon. A kísérletek folyamán végzett munkamenet szerint elemezve az eredményeket, feltűnik, hogy a kővel és koronggal vízhűtés nélkül, tehát szárazon végzett fogcsiszolások eseteiben az összes agarlemezeken kizárólag levegőbakteriumtelepek fejlődtek, annak ellenére, hogy jól látható volt a csiszolt fognak és a csiszolás folytán kopó kőnek a levegőben szálló finom pora (táblázat 1—3. sz.). Ennek talán az lehet a magyarázata, hogy a csiszoláskor keletkezett magas súrlódási hő elpusztította a mikrobákat. Száraz csiszolást, hogy a betegnek ne okozzunk fájdalmat. csak devitalizált fogakon végeztünk. 2. Fogcsiszolás vízrácsöpögtetéssel. A csiszolókővel és koronggal vízrácsöpögtetés közben végzett csiszolások eseteiben (8 eset) az orvos szája elé szerelt lemezek mindegyikén sok, 20—40 telep fejlődött. Ezek levegőeredetű és szájeredetű baktériumok voltak: Grampositiv coccusok, streptococcus salivarius, micrococcus catarrhalis, penészgombák. Az orvos mellére felerősített lemezeken a 8 eset közül 4 esetben csak levegőbaktériumok fejlődtek (táblázat 4., 7., 8. és 9. sz.). 4 esetben levegőbakteriumokon kívül különböző szájsaprophyták, Gram-positiv coccusok, strepto- és staphylococcus telepek (táblázat 6., 10., 11. sz.), egy esetben (táblázat 5. sz.) staphylococcus aureus fejlődött. A műszerasztalkára helyezett lemezek egy részén, a 8 eset közül 5 esetben csak levegőbakteriumok fejlődtek (táblázat 5, 6, 7, 8. és 9. sz.), a többi 3 esetben (táblázat 4, 10. és 11. sz.) levegőbaktériumokon kívül szájeredetű saprophytatelepek (6—10 telep) is nőttek. A betegtől oldalt-, elöl álló asztalra helyezett lemezeken csak levegőbaktériumtelepek fejlődtek. Megjegyzendő, hogy az orvos munkaközben többnyire a beteg jobboldalán és kissé előtte helyezkedvén el, a beteg és az asztal közé került és így mintegy spanyolfalként takarta el az asztalra helyezett lemezeket. 3. Depurálás kefével és gumikoronggal. Az eddigieknél jóval nagyobb számú baktériumtelep fejlődött az agarlemezeken azokban az esetekben, amikor körkefével és gumikoronggal depurálást végeztünk. Négy ilyen kísérletünk volt (táblázat 12—15. sz.). Ezekben az esetekben azt láttuk, hogy mind az orvos szája elé, mind a mellére szerelt, valamint a műszerasztalkára helyezett lemezek tele voltak telepekkel. A táptalajokon 50 fölötti számban fejlődtek telepek, sűrű elhelyezkedésük folytán egymással összefolyva. A telepeket levegő-baktériumok és szájeredetű microbák (strepto- és staphylococcusok) alkották. Ebből a sorozatból kivételt képez egy eset (15. sz.), amelyben csak a száj elé szerelt lemezen találtunk emberi eredetű baktériumokat, a többi lemezen csak, íevegőbaktériumtelepek fejlődtek. Az oldalt-elől levő asztalra helyezett lemezeken, valamint a kontroli-lemezeken e sorozatnak mind a 4 esetében szintén csak levegőbaktériumok telepei voltak találhatók. Az ismertetett kísérletek teljes mértékben igazolták azt a feltevésünket, hogy a fogorvos munkája közben nagy mértékben ki van téve a fertőzés lehetőségének és veszedelmének, és éppen úgy ki vannak téve, bár jóval kisebb mértékben, a műszerasztalkára helyezett tárgyak, eszközök is. Gyakorlati következtetések A kísérletek eredményeiből a következő gyakorlati következtetéseket vonhatjuk le. Feltétlenül célszerűnek és szükségesnek tartjuk, hogy a fogorvos leghelyesebben munkája közben mindig, de legalább is olyankor, amikor csiszolókővel, koronggal dolgozik, orrát és száját jól fedő maszkkal védje magát a fertőződés veszélyétől. Még fokozottabb mértékben szükséges ez, ha munka közben körkefét és gumikorongot használ. Ismeretes, hogy a fogorvosoknak igen tekintélyes százaléka szenved munkája közben szerzett gócos eredetű megbetegedésben és gyakoriak a fogorvosok között 11* 21
