Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)

1952-06-01 / 6. szám

1952. június hó

6. szám

FOGORVOSI SZEMLE

FELELŐS SZERKESZTŐ: VARGA ISTVÁN dr.

SZERKESZTETTÉK: 1 908-1924 KÖRMÖCZI ZOLTÁN dr., 1924-1931 Prof. MОRELLI GUSZTÁV

EREDETI KÖZLEMÉNYEK

Közlemény a Szegedi Orvostudományi Egyetem Fog- és szájbeteg Klinikájáról.

Vizsgálatok a fogászati műtőtér fertőzöttségéről*

Irta : Végh Ferenc dr.

A fogorvos munkája közben térbelileg közel kerülve a beteg nyitott szájához, nagy-mértékben ki van-téve annak jl lehetőségnek, hogy a beteg szájában tenyésző, sokszor igen változatos fajtájú mikro о rgan iz m u so k k a 1 f e rt ő ződh e ssé k. megvan már a fúrókkal való dolgozás közben is, de különösen megvan olyankor, amikor aránylag nagyfelületű, gyorsan forgó eszközökkel dolgozunk (pl. csiszoló kövekkel és korongokkal, fogtisztító körkefével, gumikoronggal). A gyorsan forgó eszközök által szétszórt baktériumok nemcsak parányi lebegő folyadékcseppekhez kötve, vagyis cseppinfekció révén veszélyeztethetik az orvost, hanem közvetlenül is. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy a kezelő orvos szervezetébe bekerülhetnek a beteg szájában jelenlevő apathogen baktériumokon kívül az esetleg ott levő kórokozó mikroorganizmusok is, vagy olyanok, amelyek a beteg szervezetéhez ugyan adaptálódnak és ott saprophyta módra élnek, de idegen szervezetbe jutva virulensekké válhatnak. Mindezek a mikroorganizmusok veszélyeztethetik az orvost. Elég, ha csak az anginára, vagy tonsillitisre gondolunk, nem is szólva a diphtheria, giimőkór vagy lues fertőzési veszedelmeiről. A fertőződés lehetőségének és veszedelmének természetesen nemcsak az orvos van kitéve, hanem a neki segédkező asszisztensnő is, bár a beteghez viszonyított térbeli elhelyezkedése folytán kisebb mértékben, mint a beteghez közelebb levő, a beteggel sokszor szemközt elhelyezkedő orvos. Ugyancsak ki lehetnek téve a fertőzésnek a beteg közelében levő tárgyak, így elsősorban a legtöbb fogorvosi rendelőben a beteg előtt, vele szemben elhelyezett műszerasztalka, a rajta levő összes eszközökkel, műszerekkel, anyagokkal együtt.

E feltevések tisztázására vizsgálatokat végeztünk a következő módon. Feltevésünk szerint a fertőzésnek leginkább kitett helyekre 4,5 cm átmérőjű, nyúlvéres agarlemeztartalmú Petri-csészéket helyeztünk. így 1. az orvos szája elé, 2. az orvos mellére, 3. a beteg előtt levő műszerasztalkára (kb. 70 cm távolságban a beteg fejétől), 4. a betegtől oldalt és előre elhelyezett asztalkára (a beteg fejétől 110—120 cm távolságban) és 5. kontroliképpen a betegtől távolabb (háta mögött kb. 4,5 m távolságban levő szekrény tetejére) helyeztünk Petri-csészéket.

* Előadás a szegedi Fog- és Száj beteg Klinika megnyitásán, I960, év májusában.

11 Fogorvosi Szemle —