Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-01-01 / 1. szám
8 SIMON BÉLA DR, tálunk. Ez pedig az, hogy tökéletes siker esetén is az érzéstelenség nem egyszerre kezdődik és fejeződik be az összes képleteken, hanem bizonyos hosszabb-rövidebb időn belül (5—10 perc) és bizonyos egymásutáni sorrendben (kivéve azt az esetet, ha a befecskendezés véletlenül endoneuralisan történt, mikoris az érzéstelenség az összes képleteken egyszerre, mintegy villánrcsapásszerűen következik be). Ha a befecskendezés és a teljes hatás bekövetkezte között eltelt idő alatt állandó érzésvizsgálatot végzünk, azt fogjuk tapasztalni, hogy az érzéstelenség bizonyos állandó, sohasem változó egymásutáni sorrendben következik be. Ha pedig megfigyeljük a sorrendet, azt pontosan egyezőnek fogjuk találni a fenti számsorral, vagyis legelőször válik érzéstelenné az ajak (1) és legutoljára a középső metszőfog fogbele (7). A vizsgált egyénnek már rövid idővel a befecskendezés után zsibadtság érzése támad az ajak bőrén és nyálkahártyáján, mintha hangyák másznának rajta, majd csakhamar teljesen érzéstelenné válik úgy, hogy a tűszúrást vagy egyáltalán nem, vagy csak nyomásnak érzi. A gombostű hegyével és gombjával történő érintést az ajkon már nem tudja megkülönböztetni, ugyanakkor az ínyen még érzi a szúrást, Csakhamar azonban itt is megszűnik a differenciáló képesség. Ekkor még a fogak luxálási kísérlete fájdalmas, később a hátsó fogak luxálása már csak kellemetlen nyomásérzést vált ki, de a mellső fogak luxálása még fáj. Ismét később ez is fájdalmatlanná válik, de az összes fogak fogbelének érzékenysége még olyan nagymértékű, hogy azok a legkisebb érintésre is erős és éles fájdalommal reagálnak. Legvégül következik be a fogbelek érzéketlenné válása, azonban ezek közül is először a hátsó és csak később a mellső fogaké. Ha megfigyeljük az érzéstelenség oldódását, azt tapasztaljuk, hogy az viszont fordított sorrendben következik be, vagyis legkorábban múlik el a metszőfogak fogbelének az érzéketlensége és legkésőbben az ajak bőréé. A n. alv. mand. lingularis érzéstelenítése esetén tehát az érzéstelenség a legrövidebb időtartamú a metszők fogbelén és leghosszabb időtartamú az ajak bőrén. összefoglalva tapasztalatainkat és a rövidség kedvéért kihagyva a sorozat közbeeső tagjait, állandóan azt tapasztaljuk, hogy az ajak érzéstelensége úgyszólván mindig bekövetkezik, legkorábban áll be és legkésőbben múlik el. Ezzel szemben a metszőfogak fogbelén a leggyakoribb a sikertelenség, a legkésőbben érzéstelenítődik el és az érzéstelenség a legkorábban múlik el. Az a törvényszerűen szabályos párhuzam, ami egyrészt az egyes képletek érzéstelenné válásának időbeli sorrendjében, másrészt sikertelen érzéstelenítés esetén az érzéstelenségból kimaradó képletek sorrendjében mutatkozik, kényszerítőén utal a két jelenség azonos okára. Ha tapasztalatainkat összevetjük érzéstelenítő eljárásunk technikájával, hogy t. i. érzéstelenítő oldatunkat a laza rostos kötőszövetbe ágyazott n. alv. mand.-hoz •perineuralisan fecskendezzük be, ahonnan az oldat hatóanyagának diffúzió útján kell az egyes idegrostokhoz eljutnia, amely folyamathoz bizonyos időre van szükség, önként adódik a magyarázat, hogy azokhoz a rostokhoz, amelyek periferiásabban helyezkednek el az idegtörzsben, hamarább és biztosabban fog diffundálni a hatóanyag, mint azokhoz, melyek centrálisabban helyezkednek el. Ha pedig ez így van, akkor szükségszerűen fel kell tételezni, hogy a n. alv. mand. idegtörzsében a metszőfogak fogbeléhez futó idegrostok helyezkednek el a legcentrálisabban, ezt követőleg a hátsó fogak fogbeléhez futó, majd az elülső és a hátsó futók gyökérhártyájához futók és legperiferiásabban a lágyrészekhez futó tengelyfonalak. Ugyancsak a diffúzió időbeli lefolyásában találjuk meg a magyarázatát annak, hogy bár legutoljára érzéstelenítűdött el a középső metszők fogbele, mégis annak az érzéstelensége múlik el a leggyorsabban. Tudjuk ugyanis, hogy a szervezetbe vitt kemikáliák hatástalanítása (decomposítió) tulajdonképpen már a szervezetbe való bevitel pillanatában megkezdődik és addig tart, amíg a bevitt kemikália utolsó
