Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-05-01 / 5. szám
FOGSZUVASODÁS ÉS TERHESSÉG 133 Menetrier, Peyron és Surmont: Bull. Assoc, franc. p. l’étude du cancer 12. 200. 1923. — Plaut : Ann. Surg. 116. 43. 1942. — Radnót: Die pathologische Histologie der Tränendrüse. Suppi, act. ophthalmologica 1939. S. Karger, Basel. — Ophthalmologica 101, 95. 1941. — Rossi: Biologica Latina 2. 303. 1949. — Scheffer : Zbl. f. Path. 72. 156. 1939. — Serdarusic : Franki'. Z. f. Path. 57 285. 1943. — Skorpil: Franki. Ztschr. f. Path. 57. 181. 1939—40. — Szobolev : Franki. Z. f. Path. 11. 462. 1912. — Stöhr és Risak : Arch. f. klin. Chir. 143. 609. 1926. — Willis : Pathology of Tumors London Butterworth 1948. 345 old. A Debreceni Orvosegyetem Stomatologiai Klinikájának közleménye Fogszuvasodás és terhesség Irta : Sárkány Ilona dr. A terhesség és fogszuvasodás közötti kapcsolatokat az irodalom évtizedek óta ismételten tárgyalta, anélkül azonban, hogy teljesen egységes álláspont alakult volna ki. A nagyobb anyagot vizsgált szerzők többsége, az állatkísérleteket végző kutatók többsége egyaránt elutasítja azt a feltevést, hogy a gestatio befolyásolná a cariest. Ezt az álláspontot elsőnek hazánkfia, Bíró fejtette ki; a későbbiekben számosán igazolták, így a legutóbbi időben Kovarszkij és munkatársai is ; Ziskin és Hotelling szerint ismételt terhességek a szuvasodással szemben bizonyos védelmet látszanak nyújtani. Hasonló eredményekre vezettek Shaw állatkísérletei is. Ezzel szemben Euler azt állítja, Buhs igen gondos vizsgálataira hivatkozva, hogy »a terhességi szuvasodás lehetősége nem utasítandó el oly kereken, mint számosán teszik«. Adler és Pászner nagyobb vizsgálati anyag alapján szintén elutasítják a terhesség cariogen hatását. Közleményükben rámutatnak az eddig végzett klinikai és tömegvizsgálatok hibáira : 1. nem szelektálatlan anyagon történtek a vizsgálatok, mert a nőklinikák stb. beteganyaga összetételében nem felel meg az egész női populáció foglalkozás, kor és szociális helyzet szerinti összetételének ; 2. a szelekció nem oly elvek szerint történt, melyek a carieskutatás követelményeinek felelnek meg. A beteganyag összeválogatása során senki nem volt tekintettel pl. arra a körülményre, hogy a vizsgáltak hol laktak, milyen vizet isznak, illetve ittak életük addigi folyamán, de különösen életük első 10 évében. A terhesség és szuvasodás kapcsolatait tisztázandó vizsgálatok során a szelekció tudatosan csak a terhességek számát tudta figyelembe venni. Viszont az a vizsgálati anyag, amelyet ezen elv szerint csoportosítottak, nem volt sehol és soha egységes. Az eddigi vizsgálatok ilyen hibáinak kikerülésére szükségesnek véltük, hogy új vizsgálatokat teljesen szelektálatlan anyagon végezzünk; tehát ne oly anyagon, amely valamely akcidentális oknál fogva orvosi (nőgyógyászat-szülészeti vagy különösképpen fogorvosi) segítséget keres, hanem egy lakott település női lakosságát lehetőleg teljes egészében, de legalább válogatás nélkül reprezentatív részében vizsgáljunk át, mikor is a felvetett kérdéssel kapcsolatban értékelésre csak azon vizsgáltak adataLkerülnek, akik a kérdéses helyen születtek s folyamatosan ott is laknak születésük óta: Kívánatosnak látszott ilyen vizsgálatot oly helyen végezni, ahol a szuvasodás intenzitása alacsony. A különböző indexek használhatósága csak egy bizonyos értéken alul látszik megbízhatónak (Adler, Bruszt és Hradecky). Egyébként azonban annál jobban és könnyebben érvényesülhet a terhesség cariogen hatása, minél jobbak a teherbe esettek fogai, mert annál több ép fognak van alkalma szuvassá válni. A kifejtett elgondolások alapján Kunszentmárton községet választottuk vizsgálataink színhelyéül, melyről előző kutatásaink során kiderült, hogy a lakosság a község belterületén gya
