Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-04-01 / 4. szám
KÖNYVISMERTETÉS 123 Korpássy Béla és Mosonyi Márta (The Carcinogenic Action of Tannic Acid Effect of Casein on the Development of Liver Tumours) a tanninsav carcinogen hatását és a casein befolyását vizsgálták fiatal fehér patkányokon a májdaganatok fejlődése szempontjából. Megállapítják, hogy májtumorok csak azokban az állatokban jelentkeztek, amelyek parenterálisan kaptak tanninsavat: az erős casein-diéta bizonyos mértékben akadályozza a tanninsav carcinogen munkáját. Krompecher István és Nebel László (Qualitative Gestaltung von in Entwicklung begriffenen Skeletteilen unter Einwirkung der Umwelt) közleményükben kutatásaik alapján újból rámutatnak arra, hogy az izom húzóerejének megfelelően a csont kötőszövetesen fejlődik, míg ugyanezen csonton porcos fejlődés is található azon a részen, amely erős nyomóerő hatása alatt áll. RónaGyörgy, Baló József és Lábas Zoltán (Veränderungen der Arterien bei essentieller Hypertonie) munkaközösségben 35 esszenciális hipertónia eset alapján vizsgálták az artériák elváltozását. A hipertónia kifejlődésének mechanizmusában a magas vérnyomás mellett az elastaze is szerepet játszik. Szentágothai János (Short Propriospinal Neurons and Intrinsic Connections of the Spinal Gray Matter) egy különleges stereotaxikus szerkezet segítségével kis laesiókat ejtett kutyák és macskák lumbális gerincvelője szürke állományának különböző részein. Bielschowsky—Gross fagyasztási metódusával tanulmányozta a laesio után jelentkező degenerációs elváltozásokat. A rövid propriospinalis neuronok és a gerincvelő szürke állománya között talált belső összefüggés megfelel fiziológiai Bzempontból a gerinc reflex-mechanizmusának. Szodoray Lajos (A l’histochimie de la kératinisátion de l’épiderme) a Chéremont—Frédéricféle hisztokémiai reakció segítségével vizsgálta az epidermis keratinizációját. A talált granulák a patológiás esetekben ritkulnak, sőt eltűnnek. Törő Imre, Lelkes György (Zur Frage der reticuloendothelialen Rolle des Thymus) közleményükben a thymus és a reticuloendothelialis rendszer közötti összefüggést kutató munkásságuknak egy részét ismertetik. Fehér patkányok thymuskban létrejött hisztológiai és citológiai elváltozásokat vizsgálták spknektomia után, histamin- és resactor-kezelés mellett. 19 igen szemléltető mikrofotogrammon mutatják be a thymus állományában létrejött elváltozásokat. Megállapítják, hogy a thymus kifejezett RÉS-szervvé alakul át. A thymusban lokalizálható a hormonális és a RES-működés közötti összefüggés. Wollemann Mária (A Photometrical Method for Testing the Presence of Iron in the Central Nervous System) közleményében kifejti, hogy a vas mennyiségét az agykivonatoknak kémiai és fotometrikus úton történt vizsgálata alapján lehet kimutatni. Milligramm százalékokban közli a különböző agyrészek vastartalmát. Zalka Ödön'f és ilollósi Katalin (Teilungsverhältnisse der linken Arteria coronaria Cordis, mit Rücksicht auf die Verschlüsse der Kranzader) 119 esetet vizsgáltak, ezekből csak 12 felelt meg a normális anatómiai viszonyoknak. Megállapításuk szerint az artéria coronaria különböző típusú elágazódása és komplikált csőrendszere nem lehet jelentőség nélkül az artéria coronaria trombózisai szempontjából. Kellner Béla (Rasprostranenije raka v organizme) hosszú kutató munka eredményeként a rák keletkezésének és tovaterjedésének fázisait mutatja be 13 igen világos mikrophotogrammon. A tumorból leváló és disszociált sejtek szétrombolják az epitéliumot, behatolnak a kötőszövetbe és tovább viszi őket a nyirokáram. A metasztazisok a jól konzervált disszociált sejtek letelepülésére vezethetők vissza. Pato-hisztologiai kutatás alapján a rák teriedése szempontiából hat csoportot állít fel, amelyekkel kapcsolatban a rák prognózisára és a terápiás lehetőségekre is rámutat. * * * Az Acta Morphologica első számában megjelent értékes munkákat igen emeli a 91 áttekintlietően világos, főként morfológiai ábra. A felsorolt tizenkét közlemény felöleli magában nemcsak az ú. n. elméleti tudományok, mint az anatómia és kórbonctan körébe vágó morfológiai kutatásokat, hanem az orvostudomány ú. n. klinikai ágainak, így a szemészetnek, bőrgyógyászatnak, nőgyógyászatnak, belgyógyászatnak, ortopédiának stb. területén is a hisztológiai és patohisztológiai kutatás legújabb eredményeit ismerteti. Az Acta Morphologica tehát nem csupán az elméleti orvostudományt művelők számára nyújt értékeset, hanem a gyógykezeléssel foglalkozó klinikusokat és szakorvosokat is tájékoztatja ■saját szakmájuk morfológiai haladásáról kórtani szempontból, miáltal a betegség felismeréséhez visz közelebb és így az Acta Morphologica — közvetve bár — a minél tökéletesebb betegellátást is szolgálja. Kocsis Antal Gábor dr.
