Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)

1952-01-01 / 1. szám

A FELÜLETI BEIDEGZÉS ÉS А КKUHITEK EGYMÁSHOZ VALÖ VISZONYA 5

jük és az alkalmazott ingeit az alkalmazás helyére lokalizáljuk, tárgylemez nagyságú és vastagságú átlátszó műgyantalemezt készítettünk, amelybe'l mm-nyi távolságokban

I mm átmérőjű lyukakat fúrtunk és ezt a lemezt a vizsgálandó bőrfelületre szorítottuk olyan erővel, bogy a bőr éppen elfehéredjen. A vizsgálatot a lyukasztás által körülhatárolt bőrfelületen végeztük.

A lemez lyukain keresztül először a szőrszállal gyakoroltunk enyhe nyomást a bőrre. Ahol a vizsgált egyén az érintést tudomásul vette, ott kihegyezett tintaceruzával pontot jelöltünk a bőrre. Ilyen módon feltérképezve úgy az alsó, mint a felső ajak bőrét, egy egészen enyhe görbiiletű hullámvonalat kaptunk, amely a philtrum közepén haladt át az állcsúcs közepe felé. Ugyanezt a vizsgálatot hasonló módon megismételtük a Miiller-tű enyhe szúrásaival és azokat a pontokat, amelyeknél először jelzett fájdalmat a vizsgált egyén, ugyancsak tintaceruzával megjelöltük. A két pontozott vonal a kísérleti hiba határain belül egybeesett. A hideg-meleg érzést szabadon, tárgylemez nélkül vizsgáltuk és hasonló eredményre jutottunk.

A vizsgálatot rendszerint 5 perccel az érzéstelenítés után kezdtük meg. Amíg az érzéstelenség bekövetkezett, alkalmunk volt azt is megfigyelni, hogy a különböző érzések milyen sorrendben esnek ki. E megfigyelésünk során azt tapasztaltuk, hogy legkorábban a hidegérzés esik ki, helyesebben e helyett paradox érzésként a vizsgált egyén a hideget melegnek érezte. Ezt követőleg esik ki a melegérzés, majd a fájdalomérzés és csak legutoljára a tapintásérzés.

Afogbélvizsgálathoz a n. alv. inf.-t a lingulánál érzéstelenítettük és 10 perc múlva, amikor már az ajkon a tapintásérzés is kiesett, hozzákezdtünk a fogak trepanálásához éspedig pl. jobboldali érzéstelenítés esetén a következő sorrendben : 3j, 2j, lj, |1.|2, |3. Atrepanálás olyan módon történt, hogy a lingualis felszínen a zománcot gyémántgömbbel vízhűtés mellett dentinig átcsiszoltuk, ezután a dentint 3. számú új gömbfúróval ugyancsak vízhűtés mellett átfúrtuk és*megnyitottuk a fogbélkamrát. A 3 2 1 fogakból a fogbelet a szokásos módon teljesen fájdalmatlanul tudtuk eltávolítani. Az

II 2 3 fogaknál ellenben már a csiszolásnál élénk fájdalmat jelzett a beteg, ami igen jelentősen fokozódott, amikor a fúróval a dentin feltárására kísérletet tettünk. A fájdalmat teljesen egyformának jelezte a |1 és a |3 fogakon. Jobboldali érzéstelenítés esetén egyetlen esetben sem sikerült a baloldali 11 12 vagy 13 fogak fogbélkamrájának fájdalmatlan megnyitása és megfordítva.

Az ismertetett vizsgálati sorozatunkban tehát megállapítottuk, hogy

1. a kétoldali n. alv. mand. és a kétoldali n. infraorbitalis beidegzési területe szigorúan elhatárolódik a középvonalban ;

2. a n. alv. mand. és a n. infraorbitalis érzéstelenítése után először a hidegérzés esik ki, amit a melegérzés kieséséig egy paradox melegérzés helyettesít, azután esik ki a melegérzés, ezt követi a fájdalomérzés és csak legutoljóra esik ki a tapintásérzés. Az érzéstelenség megszűntével fokozatosan és megfordított sorrendben tér vissza a négyféle érzésféleség az appercipiálása.

Freystadtl és Morelli a nyelv érzőidegeinek a túloldalra való átterjedésére vonatkozó vizsgálataik során ugyanerre a megállapításra jutottak. Az ő megállapításaik ellentétesek ugyan Zander bonctani vizsgálatainak eredményeivel, azonban az idegek túloldalra való átterjedését illetőleg megegyeznek a mi tüzetes bonctani vizsgálatainak eredményeivel.

Az egyik testfélről a másikra terjedő beidegzés tévtana ism.ét csak azzal a gyakorlati hátránnyal jár, hogy a nem sikerült érzéstelenítésnek a valódi okát elmulasztjuk kikutatni és vagy megelégszünk azzal a magyarázattal, hogy érzéstelenítésünk azért mondott csődöt, mert az érzéstelenítendő terület az ellenoldalról kapott bénítatlan