Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)

1952-04-01 / 4. szám

A CARIES-STATUS ÜJ JELÖLÉSI RENDSZERE

103

kázott nyomtatvánnyal, avagy magunk feltüntetjük a kvadráns jelében a fogat jelző római vagy arab számot. Felesleges terhelés még a cariest jelző számban is kifejezésre juttatni, hogy pl. frontfogról vagy őrlőfogról van-e szó.

Különböztessünk meg tehát a fogak koronáján szájüregbe nyúló öt felszínt: egy rágó, két approximális, egy vestibuláris és egy orális felszínt. A frontfogakon a rágófelszínnek rágóél, ill. csücsök (kaninus) feleljen meg. Legyen a felszínek számozása :

1. rágó felszín,

2. mesiális felszín,

3. vestibuláris felszín,

4. distális felszín,

5. orális felszín.

E sorrendben a 2—-5-ig terjedő számozás menete részben az óramutató járásával egyezik (jobb alsó, bal felső), részben azzal ellenkező (bal alsó, jobb felső), — ha mindig a rágófelszínnel szembe nézünk.

A caries jelölésére alkalmazott 1—5-ig terjedő szám mármost kizárólag a megtámadott felszín mutatója. Több felszín cariese esetén a megfelelő számokat egymás mellé írjuk (mint most is egyes esetekben, de nem minden félreértést kizáróan). Ha a fogkorona egészében vagy közel egészében pusztult el (ép fogbél mellett), a jelölés 1—5. Caries profunda a szám vagy számok egyszeri aláhúzásával, gangraena kétszeri aláhúzással jelölhető. A gyökér jelölésére nincs szükség külön gyökjeíre, mert ugyanezt kifejezi: 1—5 jel is.

Ha a caries-jelleg külön feltüntetését mellőzzük, akkor számaink erre vonatkozólag magukban véve is majdnem annyit árulnak el, mint a Black-féle számok. Ugyanis az 1., 2. és 4. jelölés legalább olyan mértékben mutat barázda-, illetőleg sima felszínjellegre, mint azok, kétely maradna csupán a 3. és 5. jelzésnél (mert ezek valóban lehetnek éppúgy foveola, mint sima felszíni nyaki cariesek), valamint a rágó felszínre húzódó approximális cariesek jelölésében (ami most is kétértelmű). Tehát — kívánság szerint — a jelleg feltüntetésére alkalmazhatunk még valami külön jelet, pl. a szám mellé egy pontot, mely barázdát vagy gödröcskét jelölne. Ez végül is minden kétértelműség kizárásával biztosítaná a barázda- vagy sima felszín-jelleg elkülönítését.

Hiányzik még mind a Black-féle, mind az ajánlott rendszerben a gyölcér-caries feltüntetése. Ennél jelölése lehetne kettőspont a szám után.

A fentiekben vázolt jelölési rendszerben a számok a szuvasodás keletkezésének .helyét, illetve lapszerinti terjedését, a vonalak a mélységet, a pontok pedig a jelleget (barázda, sima, gyökér) mutatnák. A mostani rendszer feleslegesen sok elemmel (számok, betűk, vonalak) kevesebbet fejez ki, nem zár ki minden kétértelműséget és patológiai szempontból nem is egészen logikus. Ezzel szemben a szuvasodás kortanának elemzésében a szokott hármas beosztás — barázda-, approximális-, nyaki-caries — a jelölési rendszertől függetlenül mind patológiai, mind didaktikai szempontból helyes csoportosítása a szuvasodás jellegzetes megjelenési formáinak.

Kiadóhivatalunk új címe :

V., ARANY JÁNOS-UTCA 24

Telefon: 126-335, 125-895