Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-03-01 / 3. szám
86 KÉRDÉS--FELELET 2. A molarisoknak megfelelő részre plasztikus lenyomatanyagot (stencet) rakunk, úgy azonban, hogy a frontfogak szabadon maradjanak. 3. Az állkapocs törvégeit lehetőség szerint helyre tesszük (reponáljuk) s szorosan odanyomjuk a lenyomatmasszát a törvégek fogaihoz. 4. A felső fogak összeharaptatásával kapjuk meg a felső állcsont fogainak, vagy a fogmedernyúlványnak lenyomatát (lásd jobboldali kép). Lehűtés után csukott száj mellett (parittyakötés) biztos tartásban rögzíti a tört végeket. 96. Szűk gyökércsatornák kutaszolása. Szűk gyökércsatornák kutaszolására Grünfeld Ferenc dr. (Hódmezővásárhely) használt Donaldson-tűt alakít át úgy, hogy finom kővel annak fogazatát lecsiszolja. 97. Kerr-tágító nyelének párnázása. A kézi Kerr-tágító, melynek forgatását mutató és hüvelykujjunkkal végezzük, sok esetben nagyon igénybe veszi ujjainkat. Kern egyszer feltörést, több napra kiterjedő munkaképtelenséget okozhat, különösen ha cement gyökértömést távolítunk el, vagy csaposfog részére végzünk tágítást. Egyszerű módszer ilyenkor, ha a tágító nyelére vattát tekerünk. Van olyan kollégánk, így Schnur dr., aki minden Kerr-tágítójára gumicsövecskét illeszt. Záray Ervin dr. kimutatta, hogy a tágítótörésnek egyik oka az, hogy a legvékonyabb és a legvastagabb Kerr-tágítónak is a nyele egyformán vastag, így tehát a vékony tűknél a nyéllel kifejtett forgatónyomaték aránytalanul nagyobb, mint a vastag tágítóknál. Helyes tehát az a rendszer, ha a vastagabb Kerrtágitoknál, így 5—12-ig a gumicsöves toldalékot alkalmazzuk a tágítok nyelére. Ezáltal nemcsak az ujjfeltörést kerüljük el, hanem a nyélnek vastagításával a forgatónyomaték is növekedni fog s így munkánk hatásfoka is nagyobb lesz. Különös jelentőséget ad kérdésnek az a körülmény, hogy újabban olyan Kerr-tágítók is kerültek forgalomba, melyeknek nyélvastagsága a szokásos 3—4 mm vastagságtól eltérően lényegesen kisebb. 98. Tüsszentési inger megszüntetése. Bizonyos fogászati műtétek után, mikor az arcöböl megnyílt, vagy annak megnyílására gyanúnk van, a páciensnek nem szabad orrát fújnia, sem tüsszentenie, mert így a már kiképződött vérdugó eltávozik s a műtéti helyen közlekedés keletkezik a száj üreg és az orr üreg között. Ez később csak plasztikai műtét útján szüntethető meg. Az orrfúvást eltilthatjuk a páciensnek, azonban hiába mondjuk, hogy ne tüsszentsen, mert a tüsszentési inger akaratunktól független. Szövevényes eljárások hirtelenében nem alkalmazhatók, mert az inger fellépése után a tüszszentés néhány másodperc múlva bekövetkezik. A tüsszentési inger elmúlik, ha keletkezésének első másodpercében két hüvelykujjunk körmével felső ajkunkat olyan erősen nyomjuk a fogainkhoz hogy kisfokú fájdalmat érzünk (lásd rajz). A módszer egyszerű, gyors, nem kíván segédeszközt és mindenki magamagán alkalmazhatja. Hasznos a műfogás nemcsak szájsebészeti műtétek után, hanem minden más olyan operáció esetében, amikor a tüsszentés következtében fájdalom vagy egyéb szövődmény következhetik. így tonsillectomia után a tüsszentés vérzést okozhat. Laparatomia után a hasprés fokozódása éles fájdalmat okoz. Számos szülőnő is hálás ezért a kis fogásért, amikor ezzel a tüsszentés okozta fájdalomtól megkímélte magát. (Sztrilich Pál dr. díjjal jutalmazott újítása.)
