Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-02-01 / 2. szám
64 A SZAKCSOPORT HÍREI «árizmus alatt nagyrészt haladó irányú volt, de rendkívüli teljesítményeiről kevéssé vettek tudomást, aminek a nyelvi nehézségeken kívül az volt az oka, hogy a cárizmus minden módon hátráltatta a kutatók tevékenységét. Ennek következtében Nyugaton a prioritási visszaéléseknek és plágiumoknak sorozatos példáival találkozunk. A haladó — materialista és dialektikus módszerű — tudományos világnézet különösen a múlt század hatvanas évei óta vált tudatossá, ami a forradalmi demokrata írók, filozófusok és kritikusok felléptével állt összefüggésben. Részletesen ismerteti a híresebb orosz és szovjet kutatók, felfedezők és feltalálók eredményeit Lomonoszovtól egészen Lepesinszkajaig és Bosjanig. A természet törvényeinek megismerése természetes módon vezet el a természet átalakításának törekvéséhez. A tudományos munkásságot a gyakorlattal való kapcsolaton és a programmszerűségen kívül a gondolatok eredetisége és merészsége jellemzi (Lóbacsevszkij, Szecsenov, Kovalevszkij, Pavlov, Butlerov, Mengyelejev, Micsurin, Liszenko stb.). A tudományos élet nagy lendületet vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után Lenin és Sztálin irányítása alatt. Lőrinczy Ervin dr. : »A szovjet carieskutatás mai állása« címen tartott összefoglaló referátumot. A Szovjetunióban a carieskutatás évek óta igen sokoldalú és ütemes. Ennek keresztmetszetét egy előadás keretében ismertetni nem lehet. A kutatás főbb irányai: a fogak ásványi összetétele egészséges és kóros körülmények mellett (Kausansztíj, Növik, Kovalszkij), a zománcállomány szövettani elváltozásai az odontoblastsejtek károsodásának nyomán (Lukomszkij, Vaszilijev, Cheszina), a nyálnak mint biológiás miliőnek a szerepe (Entin és köre, Berri, Milasevszkaja), a vitaminok és fehérjeanyagcsere szerepe a carieskóroktanban (Kjuzely, Szerpenák) és végül széles néprétegekre kiterjedő adatfelvételezések és azok kiértékelése (Bjelikov, Lukomszkij, Utstein, Kovarszkij stb.). Űj irányt szabott a carieskutatásnak Berri és munkaközössége. Figyelembevéve azt, hogy a csurgatott vagy szívatott nyál alig változó pH-jával jól kiegyensúlyozott miliőnek tekinthető, ennek alig lehet szerepe a caries kóroktanában. Ezzel szemben kitűnt, hogy a szájfelszínek (fogfelszínek és a nyálkahártya felszínei) állandóan ingadozó pH-értékeket adnak és igen savanyú irányban eltolódnak (pl. pH 3-8). A felszíneken tehát megszűnik a nyál pufferhatása és egymagában megteremti a carieshez szükséges feltételeket. A szovjet tudomány tagadja a Miller-féle chemo-parasitär elméletet és a Banting nyomán olyannyira előtérbe tolt bac. acidophilus jelentőségét kétségbe vonja. Előadó ehhez hozzáfűzi, hogy a bac. acidophilus szerepét eddig bizonyítani nem sikerült, ellenben az ellenkezőjét, hogy a száj keverékflórája azonos talajon több savat termel, mint a lactobac. acidophilus, már sikerült bizonyítani. E laboratóriumi munkásság mellett a szovjetkutatók sohasem hanyagolják el a gyakorlati összefüggéseket és a caries okát összetett külső behatások és belső alkati tényezők összességére vezetik vissza. Jelentős Entin megállapítása, aki rámutat a leningrádi gyermekszuvasodási statisztikára, mely szerint a gyermekek cariesfrequentiája 1928 és 1938 között 4-6%-kal csökkent akkor, amikor az angolszászok szúhajlama minden szájhygiene ellenére feltartóztathatatlanul a 100% felé halad. Előadó felhívja a hallgatóság figyelmét, hogy a fluorkérdés bölcsője a Szovjetunió és a prioritás Lukomszkij-1 illeti. Nevezett első közleménye az Izvesztija-ban jelent meg. Ezt bőven referálta a Dental Outlook 1937-ben. Az első orosz tudományos feldolgozás a Stomatologijában 1941-ben. Elmek fordítását megjelentette Lukomszkij a Dent. Res. 1941 decemberi számában, valamint később az Am. Rev. Soviet. Med. 1945 augusztusi számában. Ezzel szemben az első amerikai közlemény aj. A. D. A. hasábjain látott napvilágot 1943-ban és beszámol 70 vizsgálati egyénen szerzett tapasztalatokról (J. A. D. A. 1948 kötet, 762. oldal). A referátumokhoz hozzászóltak: László Jenó dr., Poklák Géza dr. és Alleram Rezső dr. A Szakcsoport február és március havi továbbképző előadásainak időrendje: Február 21-én, este 1li9 órakor, Orvosegyesület, VIII., Szentkirályi-u. 21. Kemény Imre dr.: A funkciós lenyomat lényege és a lemez határainak a megállapítása. Továbbképző előadás. Március 7-én, este órakor, Orvosegyesület, VIII., Szentkirályi-u. 21. Szovjet szakirodalmi referáló est. Továbbképző előadás. Március 21-én, este x/49 órakor, Orvosegyesület, VIII., Szentkirályi-u. 21. Dobó Pál mérnök: A fogorvosi gépi felszerelés műszaki ismertetése és karbantartása. Továbbképző előadás. Március 28-án, este 1/49 órakor, Stomatologiai Klinika. Bottyán Imre dr.: Újabb diagnosztikai lehetőségek a gócfertőzés felismerésében. Felelős kiadó : Kobzos Ferenc, az Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó Vállalat vezetője 5010889. Athenaeum Nyomda (Fv.: Soproni Béla)
