Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1951-09-01 / 9. szám

270 FODOR GYÖRGY ISTVÁN DR. beavatkozás válik szükségessé. De egyébként is az állcsontokat környező lágy­részekben a fertőzés mindenütt preformált anatómiai utakon halad tovább és tulaj­donképpen a beavatkozásaink módja is mindenkor az anatómiai helyzettől függ. Fontos tehát, hogy az esetleg kedvező bonctani viszonyokat beavatkozásainkkal — a jelen esetben a befecskendezéses érzéstelenítéssel — hátrányosan meg ne változ­tassuk. A sebészetnek évtizedeken keresztül vallott és a tankönyvek százaival, a tudo­mányos közlemények ezreivel szentesített azon törvénye, amely szerint a helyi érzéstelenítés csak aszeptikus műtétek eseteiben alkalmazható, számos szerző szerint még ma is érvényben van. A penicillin felfedezése azonban lehetővé tette, hogy indo­kolt esetekben a helyi érzéstelenítés tilalmi szabályait ma már enyhébben kezelhessük, mert tudjuk, ha veszélybe kerülünk a mindig kéznél lévő jóbarát, a penicillin, segítségünkre fog sietni. Ma az antibiotikumok világában, már nincs szükség arra, hogy akár az egyik, akár a másik oldal felé kimozdíihatatlanul merev álláspontot fog­laljunk el. Ha úgy ítéljük meg, hogy annak a súlyos szívbeteg, vagy légzési nehéz­ségekkel küzdő, esetleg idős embernek az élete nagyobb biztonságban van, ha gyulladásos betegségét nem bódításban, hanem injekciós érzéstelenítésben végezzük, úgy ezt fogjuk választani. Már csak azért is, mert a műtéti fájdalomcsillapító mód­szereink megválasztásában még ma is döntő szerepet játszanak az alkati tényezők és az a pillanatnyi reakció is, amit a betegség a szervezetből kiváltott. Éppen ezért nem értünk egyet azokkal a szerzőkkel, akik a gyulladásos szövetek befecskendezéses érzéstelenítésének indikációs szabályait a maguk számára annyira leegyszerűsítették, hogy minden gyulladásos betegséget szinte »szabványszerűleg« injekciós érzéstelenítéssel akarnak operálni. Természetesen nem kétséges előttünk, hogy az ilyen »elhatározások« erőszakolása, az »egy módszer« elvének kialakítására irányuló törekvések a gyakorlatban nagyon sokszor csődöt mondanak. A jelen kér­désünkkel kapcsolatban a sok ok közül csak egyet említünk meg : a gyulladásos szövetek befecskendezéses érzéstelenítése az esetek nagy részében nem sikerül, a műtét az érzéstelenítés ellenére is fájdalmas. Ez nem csak a mi osztályunknak, de más száj­­sebészeti osztályoknak és rendeléseknek is a tapasztalata. Különösen nem sikerülnek az érzéstelenítések, ha a gyulladásos beszűrődés már elérte a mély kötőszöveti rése­ket, vagyis a mélyre terjedő flegmonék eseteiben. Ennek oka az, hogy a gennyes kötőszöveti gyulladások eseteiben a gennyes izzadmány a kötőszöveti hézagokban olyan tömegben és tömötten helyezkedik el, hogy az érzéstelenítőszer helyi blokírozó képessége nem érvényesülhet, mert a szövetek átjárhatatlansága miatt a szövetek beívóképessége részben, vagy egészben megszűnt. De nem sikerül az érzéstelenítés akkor sem, ha a szövetekben már gennyel telt nagyobb üregek fabscessusok) képződnek, mert az érzéstelenítő folyadék a gennytömegen keresztül nem tud átszivárogni; de azért sem sikerül, mert a gennyben az érzéstelenítő folyadék annyira felhígulhat, hogy a tömény ségi foka már nem elegendő a teljes érzéstelenség eléréséhez. Tályogok eseteiben legfeljebb a bemetszési vonalat tudjuk jól érzésteleníteni. Itt említjük meg, hogy az infekció tovaterjedésétől talán egyedül az ilyen fluktuáló tályogok eseteiben nem kell tartanunk, midőn csak a metszés vonalát érzéstelenítjük és az érzéstelenítő folyadék befecskendezését nyomon követi a feltárás. Ilyen esetekben a szöveti feszülés gyorsan szűnik meg és így a fertőző csírok nem kerül­hetnek a környező ép szövetekbe. Figyelembeveendő, ismert hátránya még a gyulladásos szövetek helyi érzéstele­nítésének az is, hogy maga az érzéstelenítés művelete is fájdalmas. Ez nem is lehet meglepő, ha meggondoljuk, hogy gyulladások eseteiben a fájdalmat a szövetekben keletkező rendellenes feszülés okozza. Midőn az érzéstelenitő folyadékunkat befecs­kendezzük, a gyulladás folytán már amúgyis megduzadt szövetek feszülését a folya­déktöbblet még csak fokozza, ami természetesen a fájdalom erősbödését jelenti.

Next

/
Thumbnails
Contents