Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-01-01 / 1. szám
18 KÉRDÉS—FELELET egyes koronaféleségek elkészítésére. Az a fogorvosi többletmunka, melyet a gyűrűs lenyomatvételi eljárásnál a gyűrű adaptálása jelent, csak látszólagos, mert ez az idő a koronapróbakor bőven megtérül. Az eljárás pedig a munka minőségét feltétlenül emeli. 7. A fogászatban használatos varrótűk tűfogóokozta törésinek megszüntetése ? A fogászatban leginkább Mathieu-ié\e tűfogót használjuk, melynek síkban érintkező csőrei a beléhelyezett ívalakú tűt sok esetben eltörik. Ezen a hibán kétféle módon lehet segíteni. Az egyik Balogh porofesszornak módszere, ki Hz eredeti gyári tűfogó csőrét két oldalról leköszörülteti. így a tűt megfogó csőrök szélessége az eredetinek mintegy felére csökken és a tűtörés veszélye lényegesen kisebb. A másik módszert Varga István dr. használja, aki a tűfogó csőreit malomkővel homorúra köszörüli és így az ívalakú tűt a tűfogó ívalakban és nem síkban szorítja, miáltal a tű össze,szorítása következtében törés nem fog bekövetkezni. Egyéb sebészi varrótű ára 3—4 Ft, tehát érdemes egy ilyen kis módosítással a várható selejtet csökkenteni. 2. rajz Balogh professzor és Varga István dr. módszere. 8. (»vökére,sátoron hosszának mérése röntgen nélkül ? A kifogástalan gyökércsatornatömésnek feltétele, hogy a csúcsig érjen, sőt éppen ott legyen tömörítetten falálló Ha a gyökérkezelés alatt több röntgenfelvételt készíthetünk, nincs semmi nehézsége annak, hogy a gyökér hosszát pontosan lemérjük. Ha azonban röntgengép nem áll rendelkezésünkre, akkor más módszerhez kell folyamodnunk. Nem szabad csüggednünk, hiszen elődeink is — akiknek nem volt röntgenük — tudtak nagyon szép gyökértömést készíteni. A gyökér hosszúságának megállapítására a következő módszereket alkalmazhatjuk: 1. Tapintás idegtűvel (Miller-tűvel). Észrevesszük a szűkületet és a hosszúságot lemérjük. 2. A paciens jelzése, ha a tűvel a csúcsot elértük, illetve meghaladtuk. 3. Gyökérhosszúságmérés diathermiás készülékkel, mint azt Kucharik Stefánia dr. tanársegédnő a Fogorvosi Szakcsoport Újító Kiállításán kiállította és a Fogorvosi Szemle multévi októberi számában röviden leközölte. 4. Sokszor azonban a páciens fogának csúcsán levő elváltozás miatt fájdalomérzés nem keletkezik. A tapintási módszer pedig, ha már más kezelte a gyökércsatornát, nem nyújt kellő felvilágosítást. Jó szolgálatot tesz ilyenkor a a kobaldklorür vizes oldatával megfestett papírcsúcs, vagy Miller-tűre csavart vattaszálcsa, mely nedvességre színét változtatja. Ha tehát a kiszárított gyökércsatorna csúcsáig toljuk a kobaldos papírcsúcsot, az nem színeződik el. Ha azonban a csúcson túljut, úgy a túltolás fokának megfelelő darabon színe megváltozik. Használható ez a módszer a gyökércsatorna szárazságának ellenőrzésére is. A klobaldklorür híg, vizes oldata gyengén rózsaszínű, kiszárítva intenzív kék árnyalatot vesz fel. Legegyszerűbb az eljárás, ha az oldatba áztatott papírcsúcsokat száraz sterilizátorban csiramentesítjük s amennyiben állás közben az intenzív kék szín megváltozott volna, úgy láng felett egyszer-kétszer áthúzva kiszárítjuk. Ha Miller-tűre csavart vattát használunk erre a célra, úgy Flaherty-be mártjuk s utána nemcsak steril lesz, hanem intenzív kék is. 9. Helytelen-e fogászati injekciónál a fecskendő megszívása ? (Fenyvesi Jenő vizsgázott fogász szaktárs kérdése.) Álláspontunk az, hogy a mai sterilizálási módszerek mellett a fogászati érzéstelenítő injekciók adásakor a visszaszívás a fecskendő sterilitási lehetőségeit csökkenti. Az általánosan használt vízben való kifőzési módszer, mely 10—20 perc között mozog az átmeneti baktériumalakokat, spórákat nem öli el. Az Orvosi Hetilap múlt év 23. számában Berencsi György dr. és Nagy Ferenc dr. foglalkoztak az injekciós fecskendő okozta sárgaság kérdésével, melyet — feltevésünk szerint — az orvos vitt át egyik betegről a másikra azáltal, hogy az érbe adott, ú. n. intravénás injekciók alkalmával elengedhetetlenül szükséges vérfelszívás fertőzte a fecskendőt s így azután nem kielégítő sterilizálás után a másik beteg fertőződött. Az Orvosi Hetilap 1950. 32. számában Hóna Andor dr. egyetemi magántanár ismerteti az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet 1950. febr. 18-i ankétjának eredményét, mely a kötszerek és műszerek sterilizálási problémáját tárgyalta. A vélemény az volt, hogy gázödéma, tetanus és virus fertőzési lehetősége nem kapcsolható ki a tiszta vízben való kifőzés és tiszta alkoholban történő megőrzés útján.
