Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-06-01 / 6. szám
174 MÓCZÁR LÁSZLÓ DR. A.) Nem odontogen cystáJc. Extraalveolaris cystáTc a) A nasolabialis cysták, melyek a proc. globularis és-a proc. maxillaris záródási vonalában megmaradt hámszigetekből fejlődnek, az orrszámy tövénél fekszenek és hengerhámmal, csillószőrös hengerhámmal vannak bélelve. b) A dermoidalis cysták (cysta dermoides simplex), melyek rendszerint a nyelvalatti tájon találhatók és ektodermalis lefűződésből keletkeznek, bőrhámmal vannak bélelve, tartalmuk sűrű pépes massza. (Azonban másutt is előfordulhatnak, pl. a nyelvben.) c) A ductus thyreoglossus cysták, melyek a nyak középvonalában, a nyelvcsont tájékán fekszenek és néha egész a nyelvgyökig terjednek, hengerhámmal, esetleg csilíószőrös hengerhámmal vannak bélelve, kifakadásuk útján hozzák létre a fistula colli congenita medianat. d) A branchiogen cysták az állcsont alatt, a nyak oldalsó részén találhatók. A 3. és 4. kopoltyúívek maradványaiból fejlődnek és esetleg a garattal állnak összefüggésben ; ezek kifakadása útján keletkeznek a fistula colli congenita lateralisok. Intraalveolaris cysták a) A cysta fissuralis, mely a felső alveolus középvonalában, extradentalisan, rendszerint a két középső metszőfog között fekszik. Hámborítéka laposhám. b) A cysta canalis incisivi (cysta nasopalatinalis) az embryonalis canalis incisivius hámmaradványából keletkezik, a középvonaltól jobbra vagy balra fekszik, laphámmal van bélelve. В) Odontogen cysták Az odontogen cysták is a fejlődés folyamán átmenetileg keletkezett és azután a véletlen folyamán visszamaradt hámok cystikus elfajulására vezethetők vissza. a) Konzekutív odontogen cysta, az ú. n. cysta radikularis, a gyökércsúcs tájon visszamaradt hámszigetek (Malassez) cystikus elfajulásából keletkezik, a gyökércsúcs körüli gyulladások következtében. Ezért nevezzük őket konzekutívnak. b) Ontogenetikus dentalis cysta az úgynevezett follicularis cysta, mely a zománccsíra sejtjeiből keletkezett folliculus cystikus degenerátiójából fejlődik, retineált fogak koronája körül. Ha a cysta többrészű, akkor multilocularis cystának nevezzük. Ez azonban nem a folliculus többrekeszes voltát jelenti, hanem a folliculus hámjának kóros burjánzására vezethető vissza és már a valódi daganatok közé sorolható. Az ilyen cysta további elfajulása, a hámsejtek nagymérvű szaporodása, egyenesen az adamantinoma cysticumhoz visz, ami valódi daganat (blastoma). Ezek fogakat nem tartalmaznak, csillagalakú sejtekből állanak, kisebb-nagyobb üregekből tevődnek össze és ameloblastoma cysticum névvel jelöljük meg a legújabb időben. A primitív zománcképző szervből is keletkezhetnek daganatok, melyek szolid hámkötegekből állanak, ezeket ameloblastoma solidum névvel jelöljük meg ; a cystikus és solid forma egyazon daganatban együtt is előfordul. Az atipusos, rosszindulatú daganatok közé sorolandók, mert kiirtásuk után hajlamosak a kiujulásra, bár áttételeket nem képeznek. Ezen esetben láthatjuk a legszebben azt az utat, mely az egyszerű fejlődési rendellenességekből a rosszindulatú daganathoz vezet. 3. csoport. Embryonalis daganatok 4 a) Hamartoma-choristoma Az embryonalis szövetképzcdményekből nemcsak cystás szaporulatok keletkezhetnek, hanem tömör sejthalmazok, kóros szövetképzcdmények is. Ha ezek egyes szövetrészletek túlképződéséből állanak, úgy a pathologia őket hamartomának nevezi. Ilyen
