Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-06-01 / 6. szám
ÁRKÖVY JÓZSEF 163 Árkövy itthon iskolát csinált. Kitűnő tanítványai Rothman, Hattyasy, Antal, Szabó, Salamon dolgoztak mellette. Sok megmaradt táblázat, koponyagyiijtemény, festett gipszmodellek most is beszédes tanujelei munkásságának. Árkövy 1906-ban összeállított bibliográfiája 54 dolgozatot, illetve monográfiát tartalmaz. Érdeklődése igen sokirányú volt, az orthodontia és a szájsebészet azonban nem szerepelnek dolgozataiban. írásaiban és nagy külföldi levelezésében állandóan harcolt a fogorvoslás orvosi irányba való állításáért, ezt iparkodott magának a »stomatologia« elnevezésnek a népszerűsítésében elérni. így jelent meg a Stomatologiai Közlöny és így alakult a Stomatologusok Egyesülete is. Még nagyobb szerepet kapott a nemzetközi tudományos mozgalomban az Association Stomatologique Internationale (AS1) keretében, melynek alakuló ülése 1907-ben Párisban elnökévé Árkövyt választotta meg. Munkásságának koronája volt 1909-ben a Stomatologiai klinika jelenlegi épületének felavatása, amelyet az ugyanez év szeptemberében Budapesten tartott nemzetközi orvoskongresszus részvevőinek, mint a XVII-ik szakosztálynak, a stomatologiának elnöke mutatott be. Ez volt az egész világon az első stomatologiai klinika. A világ minden részéből összejött szakemberek a legnagyobb elismerésüket fejezték ki, mert különösen a fekvő betegek osztálya eddig teljesen ismeretlen fogalom volt. Sokoldalú küzdelmeit 1881-ben a magántanári, 1892-ben a rendkívüli tanári és 1918-ban rendes tanári címmel és jelleggel jutalmazták. Árkövy neve azóta a stomatologiával egybeforrt, világszerte ismert, úgyhogy 1922-ben bekövetkezett halála után is részben emléke vonzóerejének köszönhettük az azóta rendezett kongresszusainkon, így legutóbb 1947- ben megtartott ,.ír&ó'w/-kongresszuson megjelent külföldiek érdeklődését és elismerését, amelyet azóta tanítványainak és ezek tanítványainak munkája öregbített. Árkövy örök dicsősége, hogy saját erejéből ismerte fel a fogászat gyengeségeit, kiművelte azt a modem stomatologia tudományává, megalkotta fogászati intézetét, majd fogászati klinikáját, végül a jelenlegi stomatologiai klinikát, amely mint ilyen első volt az egész világon, s ő a világ első egyetemi stomatologus professzora. Kiharcolta a stomatologiának a többi orvosi szakokkal való egyenjogúságát, irányt mutatott a szakorvosképzés megoldására, súlyt helyezve arra, hogy csak orvosi tudás- 11* ДШН0СТШ EMOTI Ш Ш и забол^цаий) челюстей, ш:1ив:1сиыхъ страдашным ayóoui., ст> пркложешсмъ статей Dr. Сгвп!е1апи u Profess. Воек’а о ДИФФереЯЦ1аЛЬНОМЪд1!1ГЫОЗ'£ случаеиъ cirfeinamiuxi. страда yi Л »убпиъ, глада вяя ута. Сл 24 рисункам*. 3)ъ. Sosepfi (Slzáövtf 11|>о.|мсеор» по кшк’Д|>1 зубныгь öarioueü въ будапоштекиэт. Университет^. Персведь Д-ра ф. М. Тйлкачевскию. цзлашв дкитиста А. В. ФНЩКРА. МОСКВА. Типография Елизаветы Гербекъ, 2-я ХМпцаяская, д. 26. 18 96. Árkövy »Diagnosztika« orosznyelvű fordításának címoldala.
