Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1951-06-01 / 6. szám

1951. június hó

6. szám

FOGORVOSI SZEMLE

FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. VARGA ISTVÁN

SZERKESZTETTÉK : 1908-1924 Dr. KÖRMÖCZI ZOLTÁN, 1924-1931 Prof. MORELLI GUSZTÁV

Vita mortuorum in memoria est posita vivorum. A holtak élete az élők emlékezetébe van letéve.

Cicero

ÁRKÖVY JÓZSEF

(1851-1 922)

Irta : Morelli Gusztáv dr. egyet. rk. tanár.

Száz évvel ezelőtt 1851. február 8-án Pesten született Árhövy József, a tudományos fogászat megalapítója. Az elbukott magyar szabadságharc utáni zavaros időkben élt itt az Árkövy-család a fogtechnikus iparos körök módján, amely az élet apró küzdelmeiben merült ki. Atyja, Márton, Barna Ignác ismert fogorvos és műfordító mellett dolgozott, mint fogtechnikus és rajta kívül nagybátyja Arnstein Mór is, mint fogász működött. Kétségkívül e családi befolyás hatása alatt határozta el magát az ifjú Árhövy, hogy orvosi pályára lép. Középiskoláit Esztergomban végezte és későbben nagy segítségére volt az itt elsajátított filozófiai és logikai iskolázottság, továbbá, hogy már igen korán megtanulta a német, latin, francia és angol nyelveket. Barna rendelőjében sokat forgott atyja mellett és nemcsak a fogtechnikai dolgokban lett otthonos, hanem a nagyműveltségű orvos könyvtárában is mohón olvasta a magyar és külföldi orvosi és fogorvosi irodalom gyöngyeit. Midőn az egyetemre került már eltökélt szándéka volt, hogy fogorvos lesz és ebből a szempontból gyűjtötte ismereteit. Érdekes, hogy már harmadéves korában fogcsíraátültetési kísérleteket végzett, korának legkiválóbb búvárait is megelőzve.

Orvosi diplomát 1876-ban, majd pár hónap múlva fogászmesteri oklevelet szerzett. Kiváló szorgalmával, mint ösztöndíjas elérte vágyainak beteljesülését, hogy Wienben, majd Londonban, Párisban és Berlinben bővíthesse fogorvosi szakismereteit. E külföldi tanulmányút nyomán tudatossá vált előtte, hogy az akkori fogászat még nagyon hiányos és nagy tere van az önálló kutatásoknak és fejlődésnek, amely élénk fantáziáját sokirányú kezdeményezésre sarkalta.

Feladatának tiszta felismerésével és ihletettségének lángjától tüzelve, csodálatos erőt és hitet gyűjtött, hogy reformátori munkáját, minden akadályt, sőt rosszakaratot és irigységet legyőzve, meg is tudja valósítani. Tudatára ébredt annak az igazságnak, hogy az akkori fogászat nélkülözi a kórbonctani, kórtani, szövettani, bakteriológiai — vagyis az orvosi —- alapot. Fogászati diagnosztika sem létezett még, sőt ezt nem

11 Fogorvosi Szemle