Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-05-01 / 5. szám
LAPSZEMLE 159 röntgenbesugárzás után a tapintható maradék tumornak vagy recidivának eltávolítása indokolt. Ezeket a műtéteket elektromos késsel végezzük, avagy a daganatot elektrocoagulatióval pusztítjuk el. Az elérhető kisebb elsődleges daganat elektromos úton való sebészi eltávolítása a gyakorlatban kitűnően bevált. Ennek az eljárásnak kétféle változatát ismerjük: 1. coagulatio, mely teljesen vértelen beavatkozás, a spontán lelökődés szakában azonban vérzés léphet fel, mely nagyfokú is lehet. 2. Az elektromos késsel történő tumoreltávolításkor a nagyobb erek azonnal vérezhetnek, ezeket sebészileg kell ellátni. Az elektromos úton végzett daganateltávolításnál — szemben a hideg késsel való, operálással — megvan az az igen nagy előnyea hogy a vérzés a műtőt alig zavarja, valamint к daganatsejtek tovahurcolását is meggátoljuje A radiológiai eljárások közül mindig a legelőnyösebb hatásúnak ígérkezőt választjuk. A radium therapia csakis a kisebb körülírt daganatok megsemmisítésére használható, míg a mirigyregiókat az egyenletes sugárhatás biztosítására a röntgenkezelésre kell bíznunk. A radiumtüzdelésnek az az előnye, hogy az egészséges részeket megkímélve, hatását 100%ban a daganat fészkében fejtheti ki. így kis területen igen magas (6—9000 r) tumordosist adhatunk közvetlen a műtét után, mert a tapasztalat szerint a műtét utáni recidivák rosszul reagálnak. A különböző szerzők tűzdelésre általában 0-75—10 mgr-os tűket használnak. Nálunk cm-ként 3’3 mgr-os tűket 2—4 em hosszúságban alkalmaznak. Ezzel a besugárzási időt egy napra redukálják, a lágyrészekben pedig alig 1% nekrosissal találkozunk. A lényeges sugárhatás biztosítására egymástól egyenlő távolságra parallel varrják be a tűket, különben emelkedik a nekrosis valószínűsége Tűzdelésnél fontos a betegek gondos előkészítése (penicillin, ultraseptyl, salvarsan, B-vitamin, öblítés). Ezzel az oedema felléptét előzhetjük meg. Természetesen itt is alkalmazhatjuk a vezetéses anaesthesia előnyeit. A novocaininfiltráció igenis elősegíti a daganatsejtek tovahurcolását és az oedema keletkezését. Hozzáfér hető daganatoknál igen jó a Chaoul-besugárzás is. Röntgenmélytherapiával nyelvgyöki tumornál Rovx—Berger 1943-as adatai szerint 10—15%-os ötéves tünetmentességet várhatunk. Itt mezőnként 3—4000 r dosist adnak prolongáltam Kiterjedt nyelvcarcinomáknál palliativ célból történő besugárzást adunk, de itt tekintettel kell lenni arra, hogy ezzel csak a beteg életét akarjuk meghosszabbítani. Ezért ne törekedjünk rövid idő alatt nagy gócdosist adni és ezzel a beteg erőállapotát tovább rontani. Teleradiumkezelés nyelvgyöki tumoroknál Breven szerint az összes eddig ismert kezelési módok közül a legjobb. Brevem 5 g-os rádiumágyúval 3—4 pontból négyszer 1000 gamma r besugárzást ad pontonként 11 r pro min. napi másfél óra alatt. A nyelvalatti rákok kezdetben panaszt nem okozó csomók, melyek kifekélyesedve gyorsan ráterjednek a nyelvre, gingivára és szétesve nagy fájdalmat okoznak. Kezdeti állapotban a legjobb eredményt elektromos úton történő kiirtás és a sugártherapia adja. Az alsóállcsont daganatai igen malignusak, melynél sem a radikális sebészi kezelés, sem a sugártherapia egyedül nem elégséges. Annál jobb eredményt ad a kombinált kezelés. A szájpadlás daganatai leginkább a kemény és lágyszájpad határából indulnak ki. Ezek keményebb, gyakran kifekélyesedő elődomborodó - sok. A kemény szájpad tumorai későn, a lágy szájpadiak viszont korán okoznak áttételeket. Ez utóbbiak gyorsan fekélyesednek ki. Therapiájuk közeli sugaras kezelés. A pofának mind a fekélyes, mind a burjánzó rákjainál sikert csakis a kezdeti állapotban lehet remélni. Ráterjed a rágóizmokra és korán okoz szájzárt. Műtétjét megnehezíti a bőr- és nyálkahártyaplasztika. Kis tumoroknál az elektrocolagulatio és sugártherapia alkalmazása jól bevált. A tonsilla rákja alattomosan fejlődik és sokszor csak akkor okoz tüneteket, mikor a beszűródéssel övezett tumor már ráterjedt a nyelvgyökre vagy szájpadra. Ekkor azonban már megvannak a trigonum caroticum feletti mirigyáttételek. Ez indokolja a magas, 12—-30%-os műtéti halálozást. Ezek a sugárérzékeny daganatok radiumtűkből 3—G000 gamma tumordosist kapnak, melyeket minden esetben röntgenmélytherapiával egészítenek ki. A sugárgyógymóddal kapcsolatos leggyakoribb szövődmény a csontnecrosis, főleg az alsó állcsonton, amely akár évek múlva valamely trauma (foghúzás) kapcsán léphet fel. Ilyenkor átlag 10—24 hónap alatt szokott leválni a csont. A leválásnak legenyhébb siettetési kísérlete is csak ártalmas lehet. Prognosis szempontjából döntő jelentőségű a daganat nagysága, helye és a mirigyek állapota. Minél kisebb a daganat, annál több lehet a reményünk. A Radiumhemmet eredményeiből kitűnik a daganat elhelyezkedésére vonatkozó statisztika. Míg ugyanis a nyelv elülső kétharmadában elhelyezkedőknél 30%-os a gyógyulás, addig a nyelvgyökieknél csak 12%-os volt a legjobb eredmény. Lényeges még a mirigyek állapota, hiszen Vadé szerint a betegek Í9%-a tünetmentesített nyelv mellett mirigy - metastasissal halt meg. Az eredményes gyógyítás feltétele tehát: 1. az, hogy van-e a jelentkezéskor tapintható mirigy, 2. operabilis-e a daganat. Az élet minden megnyilvánulásában bebizonyosodott, hogy az összefogásban milyen nagy erő rejlik. Ez az összefogás az emberi élet megmentésében is igen fontos. A sugártherapia és a sebészet összefogása olyan eredményeket hozott a rák gyógyításában, amelyeket ezelőtt pár évtizeddel még el sem tudtunk képzelni. Vásod,у-Kovács Károly dr.