Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-04-01 / 4. szám
A GANGRAENAS FOGAK KEZELÉS UTÁNI STERILITÁSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ 117 Az aerobflóra megállapítására a vizsgálandó anyagot, közvetlenül annak vétele után, még a műtőszék mellett, normál lósavót tartalmazó Martenowsky-féle bouillonra oltottuk át. Az anaerobok meghatározására, úgy a gyökcsatornából, mint a dentinforgácsból nyert anyagot pedig Kitt—Tarocci-féle táptalajra oltottuk. Minden ülés után steril vattaszálcsát hagytunk a gyökcsatornában. Egy kezelés folyamán több műveletet végeztünk ; hogy a kívülrőli reinfekciót elkerüljük, minden beavatkozás után aetherrel mostuk át a gyökércsatornát, annak meggondolásával, hogy ilyen egyszeri átmosás nem teheti tönkre a periapicalis térben és a dentincsatornácskákban fészkelő bacterium flórát. A bouillonra készült leoltásokat thermostatba helyeztük. A Kitt—Tarocci táptalajt tartalmazó kémcsöveket leoltás után folyékony steril vaselinnal öntöttük le és 14 napra szintén thermostatba tettük. A bouillonból, véragart tartalmazó Petri-csészékbe oltottunk le, melyek 24—48 órára ugyancsak thermostatba kerültek. A kifejlődött kolóniákat identifikálás végett különféle híg és szilárd táptalajra oltottuk át. Reinfekció észlelésekor, miután a gyökércsatorna sterilitását trikresol-formalinnal újból elértük, a foramen apicalet phosphatcementtel elzártuk. Ezzel egyben kizártuk a periapicalis teret és a regio ramificationist is, mint a reinfekció főforrásait, úgyhogy a reinfekcióra ilyenformán csupán a dentincsatornácskák felől maradt meg az egyedüli lehetőség. Vizsgálataink folyamán kiderült, hogy a kezelt 23 esetből csupán 11 esetben keletkezett reinfekció. Ebből a 23 esetből 14 volt száraz, 9 pedig nedves gangraena. Röntgenvizsgálattal 4 esetben találtunk granulomát, 8 esetben kiszélesedett periodontalis rést, 3 esetben csontpusztulásos folyamatot, 8 esetben a normálistól eltérés nem volt. A 130—750 napig tartó megfigyelési idő alatt a 23 esetből 12-ben nem volt reinfekció. A gyökércsatorna és dentinforgács sterilitását két trikresol-formalin betéttel rendszerint elértük. A cikk végén levő táblázaton látható, hogy csak néhány beteg kapott három ilyen betétet, azokban az esetekben, amikor két betét alkalmazása után a bacteriologiai vizsgálat eredményét még nem kaptuk kézhez. A betétek 3—-32 napig voltak a gyökcsatornában. A reinfekció hiányát sem a periodontium állapotát feltüntető röntgenologiai leletekkel (ezekhez az esetekhez tartoznak a különböző periodontális elváltozásokat mutató, valamint röntgen negativ fogak), sem a pulpagangraena kórbonctani alakjával, sem pedig a trikresol-formalinos betétek hatástartalmával nem tudtuk összefüggésbe hozni. A reinfekciók 4—-105 nap múlva, leggyakrabban 30—60 nap között keletkeztek. Bacterium fejlődést 4 esetben találtunk a szálcsában, ebből egy esetben a szálcsában és dentinforgácsban is, 8 esetben pedig csak a dentinforgácsban. A reinfekciós esetek többségében streptococcusok tiszta tenyészetét nyertük : Streptoc. viridanst, streptoc. haemolyticust és anhaemolyticust ; egy esetben a streptococcus staphylococcussal együtt fordult elő, míg egy esetben csak staphylococcust találtunk. Az anaerob-flórát nem tudtuk kitenyészteni; némely streptococcus azonban anaerob viszonyok között is fejlődött. Ezeket jó egynéhányszor anaerob táptalajról, állandóan változtatva a táptalajt, aerobra kell átoltani, mindaddig, amíg azok aerob viszonyok mellett is fejlődni nem kezdenek ; egyetlen egy esetben sem fordult elő, hogy az anaerob viszonyok mellett kitenyésztett s megfelelően átoltott streptococcus ne fejlődött volna tovább aerob viszonyok mellett is. Az eseteknek egy egész sorozatát említhetjük fel, melyben a betegség analog lefolyása, ugyanolyan röntgenlelet, ugyanazon számú trikresol-formalin betétnek, ugyanolyan időközökben való alkalmazása mellett, a reinfekció keletkezésében vagy elmaradásában különböző terminusokat találunk (lásd táblázat).
