Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1951-04-01 / 4. szám

A TORUS PALATINUS MORFOLÓGIÁJA ÉS FOGÁSZATI JELENTŐSÉGE 115 A torus palatinus morfológiájára vonatkozó vizsgálatok eredményei értékesek a fogorvos számára. Kisebb torusok kitapintása csak a formák ismerete alapján lehet­séges. A torus akadályozza a protézis egyenletes sülyedését és megnehezíti a lemez hátsó lezárását. A torus felett a lágyrészeket tehermentesítjük. A tehermentesítés módját a torus nagysága, alakja és elhelyezkedése irányítja. * Végezetül köszönetét mondok Bartucz Lajos dr. professzornak, az Egyetemi Ember­tani Intézet igazgatójának, hogy módot és támogatást nyújtott vizsgálatomhoz. Irodalom Bauer: Beiträge zur anthropologischen Untersuchung des harten Gaumens. Arch. Anthrop. 1904. N. F. Bd. II. (Idéz. Martin.) -— Blum : Dent. Outlook. 1932. 19. 111. — Bocskay : Össze­hasonlító vizsgálatok az emberi csontos szájpad osteologiai sajátságairól. Stom. Közlöny. 1908. — Dieminger : Über Erblichkeit u. klinische Bedeutung des Gaumenwulstes (Torus palatinus) Med. Diss. München. 1937. — Dorrance : Torus palatinus. D. Cosmos. 1929. 275. — Carabelli : Anatomie d. Mundes. Wien. 1842. —Gysi—Köhler: Zahnersatzkunde. Berlin—Wien. 1929. — Fertig : Untersuchungen über den Torus palatinus im Säuglingsalter. Med. Diss Jena. 1932. — Hrdlicka : Mandibular and maxillary hyperostose. Am. J. of. Phys. Anthrop. 1940. Nr. 1. (Id. Périer.) — Kemény I. : Űj szempontok a teljes felsó protézisek készítésénél. Gyakorlati eredmé­nyek a stomatologiában. Bp. 1947. 163. 1. — Knap : Eine Trias in der Mundhöhle. Torus palatinus mit bucco-maxillarer u. linguo-mandibularer Exostose. Nederl. Tijdschr. Gencesk. 1932. Nr. 16. Ref. Münch, med. Wschr. 1932. 79, 1011. — Körner: Torus palatinus. Zschr. Ohrenheilkunde 1910. Bd. 61. — Kupffer u. Bessel—Hagen : Schädel u. Skelette der anthropol. Sammlungen zu Königsberg. Pr. Arch. f. Anthrop. 1880. В. XII. — Lachmann : Torus palatinus bei Degenerierten. Zschr. f. Neurológia. 1927. Nr. 4—5. 616. — Lenhossek M. : Makroskopische Anatomie. Scheff— Pichler : Hdb. d. Zhk. Berlin—Wien. 1922. — Lissauer : Gaumenwulst. Zschr Etnol. 1892. Bd. 24. S. 429. — Idem : Arch. f. Anthrop. 1885. 15, 9. — Lund : Histol. Beiträge zur Anatomie des Munddaches u. Paradentiums. Viertelj. f. Zanhk. 1924.1,1. — Martens : Torus palatínus als Rassen­merkmal. Diss. Rostock. 1911. (Idézi Dorrance.) — Martin: Lbuch. d. Anthropologie. Jena. 1928. — Milhr—Roth : Torus palatinus. J. A. D. A. 1940. 12., 1950. — Misch : Forensische Zahn­heilkunde. Fortschr. d. Zhk. 1925. I. 100. —■ 1928. IV. 1. 1082. — Molnár : Fogpótlástan. Bp. 1950. — Moral: Einführung in die Klinik d. Zahn- u. Mundkrankheiten. Leipzig. 1920. — Morgen : Zahnärztliche Welt. 1946. 1, 147. — Murakami : Die knöchernen Gaumen der Japaner. Arb. aus. d. Anat. Instit. d. Jap. Univ. Sendai 1928. XIII. 1. — Näcke : Das Vorkommen des Gaumenwulstes im Irrenhause. Arch. Psych. Nervenk 1893. Bd. 25. 470. (Idézi Misch.) ■— Périer : Torus palatin et torus mandibulare. Archiv, suisses d'Anthrop. gén.1947—48. XIII. Nr. 1.1.— Schranz : Törvényszéki stomatologia. Bp. 1944. — Stieda : Der Gaumenwulst. (Torus palatinus.) Beitr. d. w. Medizin. Festschr. f. Virchow. Berlin 1891. I. Bd. 145. — Tarenetzky : Memoires de L'Academie des Sciences de St. Petersbourgh. 1890. 13, 45 (id. Bocskay, Miller—Roth). — Wannenmacher : Plattenprothese. Kantorovicz : Hdwb. d. ges. Zhk. Bd. III. 208. — Weinberg : Anatomie d. Torus palatinus. Russ. Anthrop. Journ. 1902. Bd. 11. 3. 85. (Idézi Martin.) Гусар Г.: СТОМАТОЛОГИЧЕСКОЕ ЗНАЧЕНИЕ ИЗУЧЕНИЯ МОР­ФОЛОГИИ НЕБНОГО ВОЗВЫШЕНИЯ. На 1200 черепах будапештского антропологического института автором было обнаружено небное возвышение (torus palatinus) в 34-5%-ах. Кроме частотности во всех отделных случаях изучались индивидуальные морфологические особености возвышений. Полученные данные являются цен­ными для стоматологов, так-как обезнагружение слизистой находится в зависимости от величины, морфологических особенностей и локализации неб­ного возвышения. Resume Dr. G. Huszár: La morphdogie du taurus palatinal et son importance en stomatdogie. L’auteur a examiné 1200 cranes de lTnstitut Antropologique de l’Université de Budapest dönt 415 avaient le taurus palatin (34,5%). Le nouveau procédé de l’examen permet de déterminer non seulement la fréquence du taurus palatin mais aussi chacune de ses dimensisons observées. La longueur, la largeur et la hauteur du taurus palatin peuvent étre mesurées. De ces données on

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents