Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1951-04-01 / 4. szám

104

ADLER PÉTER DR. , GERGELY LAJOS DR.

A Debreceni Tudományegyetem Stomatologiai Klinikájának (h. igazgató : Adler Péter dr. kiin. főorvos,

egy. m. tanár) közleménye.

Az első maradó alsó nagyőrlő korai eltávolításának

következményei

I. Befolyása a fogszuvasodás intenzitására

írták : Adler Péter dr. és Gergely Lajos dr.

Az iskolafogorvosi munka racionálisabbá tételére, elméletileg nem alaptalannak t űnő meggondolásokra támaszkodva, számos oldalról ajánlották és ajánlják ismételten egyes maradó fogak extractióját; ezáltal egyrészt súlyosabb elváltozásokat mutató s ezért komplikáltabb kezelést igénylő fogak esnek ki a megtartó kezelésből, másrészt kiegyenlítődést nyer az abból adódó különbség, hogy fogívek és állcsontok redukált méreteitől függetlenül öröklődik a fogak nagysága, tehát megszűnik a fogsorokban a fogak szuvasodást elősegíteni vélt torlódása. Balogh (1) —- látva számos approximalis amalgámtömés elégtelenségét — az alsó fogsorból a leggyakrabban megbetegedő maradó nagyőrlő, a felsőből egyik kisőrlő eltávolítását látja bizonyos kautélák betartása mellett indokoltnak. Egyikünk (2) ezzel kapcsolatos aggályait részletesen kifejtette : az alsó fogsor folyamatosságáénak megbontása a harapást mélyebbé teszi; ezt előzetes vizsgálatok alapján Gergely (3) számszerű adatokkal is alá tudta támasztani s a kérdéskomplexus jelen tárgyalásának második részében részletesebben fogja elemezni. Adler (2) — számszerű tapasztalatok híján is —- rámutatott arra a klinikai megfigyelésre, hogy az alsó 6 extractióját követően előbb az alsó front vándorol hátra ; ezt a felső metszőfogak retrusiója követi, aminek szemmellátható eredménye ezek torlódása és magasabb szuvasodási intenzitása (amely kifejezést Bruszt (4) értelmében használunk).

A prophylacticus extractio javaslói közül sem bel-, sem külföldön senki semmiféle számszerű adatot arra nézve nem közölt, hogy az eljárás milyen mérvű caries-reductiót eredményez.* Ezért szükségesnek láttuk, hogy ezt a kérdést megfelelő beteganyagon kivizsgáljuk. Az alábbiakban első tájékozódó vizsgálataink eredményeiről számolunk be.

Debrecen két középiskolájának összesen öt osztályában (három abituriens, egy-egy egy, Ш. két évvel lejjebbi osztály) a helyszínen tükör és finom szonda segítségével megvizsgáltunk összesen 113 —■ 1929 és 1934 között született —-tanulót, akiket a felvett adatok értékelésekor aszerint osztottunk két —- 56, ill. 57 főből álló csoportra, hogy az alsó fogsor folytonossága egyik vagy mindkét első nagyőrlő extractiója folytán szenvedett-e megszakítást. Megjelöltük a meglévő, a szuvas és a tömött fogakat, továbbá a felső frontfogakon az egyes szuvas és tömött felszíneket. Az eredmények összegezésekor megállapítottuk a két csoport MDF indexét,** valamint a felső metszők szuvas és tömött approximális felszíneinek fejátlagát. Ebben az összeállításban az egyetlen kihúzott felső metszőt mint egy approximális felszínén megbetegedett fogat vettük tekintetbe.

A két csoport kor és nem szerinti megoszlására vonatkozó adatokat az I. sz. táblázatban mutatjuk. A két csoport között a harapásmélységet illetően lényeges különb* Schmid (9) közleménye, melyben az extractio mellett 411 ki,‘kimutathatóan helytelenül értékelt számadatokat tartalmaz.

** M : missing ; D : decayed; E : fiiled. MDF index : az egy személyre eső kihúzott, jelenleg szuvas és töméssel ellátott fogak száma, midőn a tömött és újabb szuvasodást is felmutató fog csak egyszer számítható.