Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1950-01-01 / 1. szám
6 SUGÁR LÁSZLÓ dl. 4. ábra. A lebenyt visszafektetve az interdentalis közökben és a lebeny szélén elhelyezett öltésekkel visszavarrjuk. Az ínytasakok eltávolítására, valamint az utókezelésre nagy gondot kell fordítanunk, mert a parodontiumban nyugalmi állapot csak a tasakok gyógyulása után következik be. Az artikulációs egyensúly helyreállítása. A p. kialakulását nagymértékben elősegíti az artikulációs egyensúly megbomlása és traumás occlusio kialakulása. Traumás occlusióról akkor beszélünk, mikor a fogazat megtámasztása a rágóerővel szemben nem elegendő, a fogra ható rágóerő következtében a csontban kóros elváltozások jönnek létre. Traumás occlusiót idézhet elő : a foghiány, különösen az őrlőfogak elvesztése. A kihúzott fog proc. alveolarisa felszívódik, a szomszédos fogak elmozdulnak. A kontakpontok hiánya miatt a fogak rágás közben nem tudnak egymáson megtámaszkodni. Traumás occlusio fejlődhet ki továbbá, ha a csontnak idősebb korban vagy mészanyagcserezavar hatására bekövetkező involutióját nem követi a fogak abrasiója, valamint elhúzódó ínygyulladások nyomán a proc. alveolaris nagymérvű pusztulása következtében. Elősegíti a traumás occlusio kifejlődését a nagyfokú mélyharapás és orthodontiai rendellenességek. A csont felszívódása azonban nem tekinthető csupán a gyulladás vagy túlterhelés következményének. Tudjuk, hogy a csontra ható erőknek megfelelően a szervezetben mindenütt állandóan folyik csontképződés és csontfelszívódás. Ezek normális körülmények között egyensúlyban vannak egymással. A mészanyagcsere zavarainál ez az egyensúlyi helyzet megváltozik, és a csontfelszívódás kerül túlsúlyba. Ilyenkor a csontresorptio különösen fokozott lesz azokon a helyeken,
