Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)

1950-01-01 / 1. szám

м LAPSZEMLE LAPSZEMLE Fogszuvasodás. Popescu, Valerian: A fluor és a fogszuvasodás. (Fluorul §1 caria dentará.) Rév. Dent. Romana : i, n: (1948. I.) A fluor fontos szerepét a fog­szuvasodás megelőzésében klinikai és kísérleti vizsgálatok bizonyítják. A fluor hatásmódja eléggé összetett. A fluor kémiái összeköttetésbe lép a fog elemeivel, és növeli a zománc ellenállóképességét. Trofikus hatást gyakorol az odontoblastokra. Kata­lizátorként működik a hydroxyla­­patit és a proteinek összetételénél, s így idősebb, érettebb zománc ke­letkezik. A fluor hatással van a fer­­mentumokra, csökkenti a savak fel­­halmozódását a fogak körül, gátolja a fogak kemény stöveteinek feloldó­dását és szétesését. A fluor legked­vezőbben a fogak kialakulásakor és előtörésekor hat, ellenben az: érett, kiképződött fogakra befolyása csak­nem semmi. A fluort belsőleg víz­ben (1/1000000) alkalmazzuk. Helyi kezelésre natriumfiuoridos paszta (75%), vagy i%-os oldat szolgál. A helyi kezelés évente több­ször történik. Dr. Jáhn Ede. Eggers Lura, H.: A foszfatasek jelentősége a fogszuvasodás kelet­kezésében. (Die Bedeutung der Phosphatasen in der Kariespatho­genese.) Schw. Mo. Zhk. : 58, 1077. (1948. 12.) A klasszikus Miller-féle teóriával szemben az lehet az ellenvetés, hogy túlságosan hangsúlyozza a helyi té­nyezők jelentőségét. Az új elmélet szerint nem egyszerű elmésztelene­­désről és szövetpusztulásról van szó. A Miller-féle káriesz-kép csak a kö­vetkezmények leírása. Az új felfo­gás szerint az ártalom nem savi be­hatás következménye, hanem egy enzym kóros működésének ered­ménye. Az általános foszforanyag­cserezavar következtében helyileg a foszfatase azokon a helyeken gyű­lik meg, ahol a fogtisztítás nehe­zebb. A foszforvegyületek összetéte­lének módjáról eddig még nincs biz­tos adat, mégis arra lehet következ­tetni, hogy erős oxydatio és ventil­­láció a foszfátok szintézisét előse­gíti. A szénhydrátok kihasználása és felszívódása esterizáló folyamat útján történik. Ebben az esterizáló működésben egy vagy több enzym­­nek van szerepe (foszfatasek) Az enzymnek elsősorban a zománc interprizmatikus, organikus állomá­nyára hatnak, nem pedig, mint Mil­ler elmélete állítja, a hasábok anor­ganikus állományára. A fogszuva­sodás megindulásakor a praedilec­­tiós helyeken felszaporodott foszfa­tasek romboló hatását a zománc ellenállóképességét emelő fluoridok gátolják. Ugyancsak csökkenti a kárieszre való hajlamot foszfortar­talmú étrend, amit kísérleti állato­kon be lehet bizonyítani. A kísérle­tek most arra irányulnak, hogy a nyál fdszfataseja és foszfor-esterek segítségével hogyan lehetne elősegí­teni a zománc remineralizációját. Dr. Szabó László. Leimgruber, Ch.: A fogszuvaso dás kóreredete és a fluor. (Patho­­génie de la carie.-Fluor.) Schw. Mo. Zhk.: 59, 17. (1949. i.J Miller napjainkig elfogadott el­mélete szerint a fogszuvasodás oka a fog keményszöveteinek pusztu­lása. Ez a lokális károsodás tisztán fiziko-kémiai ártalmak következté­ben jön létre. Gottlieb nemrégiben közölt elmélete szerint először a zo­mánc és dentin organikus szövet­

Next

/
Thumbnails
Contents