Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)

1950-01-01 / 1. szám

AZ ivóvíz fluorid-tartalma 21 visszamenőleg a gyerek egész életére. Ahol viszont az egyes kutak vizének F tartalma között ilyen különbségek nem voltak, ott ezek nek a meglehetősen fáradságosan összeszedhető adatoknak a meg­szerzésére nem helyeztünk súlyt. A kiszálló fogorvosra és segítőjére a fogschema kitöltése maradt csak. Hogy a tanítók együttműködését megnyerjük és feladatukat előttük részletesen feltárjuk, a vizsgála­tok megkezdése előtt a munkaközösség egyik tagja kiszállt, hogy a tantestülettel a végzendő vizsgálatokról részletekbe menő meg­beszélést tartson és megszervezze aktív segítségüket. Ez az eljárásunk — hála a tanítói kar megértésének és lelkes támogatásának — az eddigi tapasztalatok szerint igen jó bevált. Kérésünkre minden szüksé­ges támogatást megkaptunk a területileg ill tékes közigazgatási és közegészségügyi szervektől is. A táplálkozás és a fogszuvasodás közötti összefüggéseket számo­sán vizsgálták. Ezen kiterjedt vizsgálatok alapján kétségtelennek tűnik, hogy a caries és a táplálkozás mikéntje között pozitív korre­láció áll fenn, legalább oly mértékben, hogy a táplálkozási szokások hirtelen megváltoztatása a szuvasodási frequentia gyors, ugrásszerű emelkedéséhez vezet. Ezen túlmenően bizonyítottnak vehető az is, hogy bizonyos tápanyagok elhagyása, illetve restrictiója a caries­­frequentia csökkenését vonja maga után. Minthogy társadalmunk átalakulása főleg a szegényebb néposztályok anyagi helyzetének lénye­ges javulásával jár együtt, ami feltehetően étkezésük bizonyos változá­sához vezet, célszerűnek láttuk, hogy egyidejűén legalább orientálódó vizsgálatokat végezzünk az egyes vizsgálatok helyein, az ottani táp­lálkozási viszonyokat illetően. Sem a gyermekek kikérdezését, sem kérdőíveknek a szülők általi — ellenőrzés nélküli —- kitöltését nem tártjuk ebben a vonatkozásban megbízható eljárásnak. A gyerekek által adott válaszok sokszor nem őszinték, de semmiképpen nem megbízhatók. A szülők által kitöltött kérdőívek egyrészt azok részére jelentenek nagy megterhelést, másrészt — hogy adataik értékelhetők legyenek — az adatfelvételt családról-családra járva kellene végezni; ez a legmegbízhatóbb eljárási mód lenne ugyan, de erre anyagi lehető­ségeink nincsenek. Ezért azt az eljárást választottuk, hogy a helyi védőnőt vontuk be a vizsgálatokba; az ő feladata volt bizonyos — kis — számú család heti étrendjét személyesen ellenőrizni és felírni. Kértük, hogy lehetőleg a település átlagának megfelelő családokat válasszon, tehát falujának se jó, se rossz táplálkozási viszonyaival ne akarjon kitűnni. Ügy érezzük, hogy nagy vonalakban így is tud­tunk orientálódni a táplálkozási szokásokat, azoknak helyi külön legességeit illetően. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents