Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1950-05-01 / 5. szám
A GYERMEKFOGÁSZAT (1SKOEAEOGÁSZAT) BEVEZETÉSE FALUN 145 egy-egy iskolafogorvos által kezelhető gyermekek számára (minimum és maximum), továbbá az egységes vizsgálati módszerekre. Végső fokon a racionális kezelési elv alfája és ómegája a Kantorowicz által lefektetett »systémás iskolafogorvosi kezelés« (bonni rendszer). Tehát az iskolában történő félévenkénti fogvizsgálatok és után azonnal elvégzett kezelések. Egy-egy iskolában a végső cél csak 8 év alatt épülhet ki teljesen, mikor a 6 éves kortól systémásan kezelt gyermek 14 éves lesz és megjavított, hiánytalan fogazattal hagyhatja el az iskolát (95% ép fogazat). Egy-egy falusi iskolafogászati rendelés bevezetésekor az összes gyermekek fogait megvizsgáljuk és a státust egyéni lapjukba bevezetjük. A vizsgálatokat félévenként rendszeresen megismételjük. A legelső vizsgálatkor már külön csoportba kerülnek a 6 éves elsőosztályosok (kezdeti kezelési terv), akiknek fogkezelése systémás lesz. Ezeknél fontos : az állandó fogak különös gonnddal való vizsgálata, preventív beavatkozásokkal (ecsetelésekkel) való óvása, tömésekkel való ellátása és ha szükséges és jut rá idő, a még meglévő tejfogak olyirányú kezelése is, hogy azok lehetőleg idő előtt ne kerüljenek extractióra és ne okozzanak contact-cariest. Ugyanakkor a 7—14 évesekkel kapcsolatban átmeneti kezelési tervet készítünk (vegyes). Akiken még lehetséges (a szuvas fogak száma nem túl nagy vagy nem komplikált kezelést igénylő), azokon esetleg későbbi életkorban is megkezdhetjük a systémás kezelést. Egyébként a tönkrement tejfogakat elhanyagoljuk, vagy extraháljuk és csak a beteg, állandó fogakat igyekszünk menteni. A második évben már az I. és II. osztályosok részesülnek systémás fogkezelésben, a többiek pedig átmeneti kezelésben és így emelkedik évről-évre a systémásan kezelt osztályok száma. Végül a systémás kezelés bevezetése után 8 évvel az összes gyermekek systémás kezeléssel elért hiánytalan, ép fogakkal hagyják el az iskolát. A systémás kezelés fő munkaelvei, hogy a) gyors legyen (sok jó, éles fúró, villanymotoros fúrógép); b) fájdalmatlan (megfelelő érzéstelenítés) és hogy c) mindent lehetőleg egy ülésben végezzünk el; d) a legszigorúbban keresztülvitt sterilitás, mely az orvos kezére, összes műszerünkre vonatkozik, mert sehol sem áll fenn annyira a fertőzés veszélye (fertőző gyermekbetegségek), mint a gyermek foggyógyászatban. Ha az ötéves terv keretében minden magyar falu világító elektromos áramhoz jut, ezzel megoldódik a gyermekfogászat három nagy problémája is : a nyáltalanítás, a sterilizálás és a villanymotoros fúrógéppel végezhető gyors munka. Éppen ezért az iskolafogászati rendeléseket olyan sorrendben kell felállítanunk, hogy olyan helyre kerüljenek elsősorban, ahol már villanyáram van. Ezzel kapcsolatban megemlítendőnek tartom Kevey Miklós dr. tanársegédem elektromos nyálszívó készülékét, mely folyóvíz nélkül kis, olcsó villanymotorral oldja meg a nyálszívást. Fogorvosi Szemle 11
