Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1950-05-01 / 5. szám
A GYERMEKFOGÁSZAT (ISKOLAFOGÁSZAT) BEVEZETÉSE FALUN 139 a fogszuvasodás megelőzése útjainak megkeresése kísérletes vizsgálatok alapján. A második a bekövetkező fogszuvasodás következményes megbetegedéseinek megelőzése, tehát a pulpitis, periodontitis, periostitis, gócfertőzés, korai foghiány stb. lehető kiküszöbölése : preventív szakorvosi vizsgálatokkal és rendszeres, gyógyító-orvosi beavatkozásokkal. Kétségtelen, hogy a kísérletes vizsgálatok -— időben bizonytalan eredményei — előtt biztosabban valósítható meg a már jól kipróbált, feltétlen eredményt adó, preventív orvosi-gyógyító munka. Elsősorban az iskolafogorvosi intézmény minél szélesebb körben való kiterjesztésével, országos, intézményes megszervezésével kell elkezdenünk a munkát. Természetesen ezzel együtt folytatva azt a tudományos kutatómunkát is, mely a megelőzés megoldását szolgálja. Hazánkban e téren az utolsó 5 évben több történt, mint az előző 25 év alatt, de még ma is csak kb. 150 iskolafogászati rendelés működik, a szükséges 750 helyett. Mi volna tehát a teendő? Mik az eredményes iskolafogászat lényeges kellékei? 1. Az intézményes megoldás; hogy az 2. kötelező legyen minden 6—14 éves iskolásgyermekre ; 3. munkaközösséget kell kiépíteni ; 4. racionális kezelési elveket kell megszabnunk. Marzejev prof. könyvében, melyben »A Szovjetunió Egészségügyi Szervezetét« ismerteti, választ nyerünk a gyermekfogak eredményes ellátásának fentebb jelzett -lényeges kellékeire is. 1. A Szovjetunióban az iskolaegészségügy, tehát a 6—14 éves gyér mekek egészségvédelme (prevenció és gyógyítás) intézményesen vari megoldva, nevezetesen a városi és falusi poliklinikákon működő ambulatóriumcrkon minden gyermek 14 éves koráig (még az iskolaköteles kor előtti gyermek is), teljes orvosi és fogorvosi ellátást kap. 2. Megtudjuk Marzejev prof. könyvéből, hogy minden iskclásgyermeknek joga és kötelessége az iskolaegészségügyi vizsgálatokon résztvenni; ugyanott gyógykezelésben is részesül, így fogászati ellátásban is. 3. A Szovjetunióban ezen gyermek-poliklinikákon a legteljesebb munkaközösség áll fenn, az iskolaorvosok, a szakorvosok és a fogorvosok együttműködésében. Az iskolaorvos és iskolafogorvos hatalmas felvilágosító munkát végez a gyermekek között (előadások, képek, gyakorlati fogkefélés oktatás stb.). Es miután csak az orvos és a tanító együttes munkája és szoros együttműködése biztosíthatja a gyermek eredményes egészségvédelmét, az orvos és a fogorvos is egészségügyi felvilágosító tevékenységet végez a tanítók és szülők számára. (Megbeszélések, előadások, bemutatások, képek, ismeretterjesztő egészségügyi brosúrák stb.) 4. Marzejev könyvében nem találtunk, — annak szűkreszabott keretei miatt — felvilágosítást a racionális jogászati kezelési elvekre vonatkozóan. Feltételezhetjük azonban, hogy az is célirányos. E pontban az egész világon elfogadott elvet kell nekünk is elfogadnunk : a volt bonni Kantorowicz professzor preventív orvosi-gyógyító-metodikáját. Az általa 10*
