Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1950-04-01 / 4. szám
120 MOLNÁR LÁSZLÓ dr. secretio, majd sok, majd kevés, rendszerint az autonom idegrendszerből származó befolyásokra kell gondolni. így pl. oxaluria és phosphaturia is gyakran észlelhető labilis érbeidegzésű egyéneken. Hasonló tüneteket látunk vasolabilis és neuropatha betegeken az alaplemez anyagától függően. A kaucsukszájpadlás alatt különösen estefelé kellemetlen pangás, feszülés támad, a páciens a fogsort ki akarja dobni a szájból. A lemez eltávolítására, vízivásra, táplálékfelvételre a panaszok javulnak, a fogsort visszahelyezhetjük. A pangásos, duzzadásos jelenségek a lágyrészekben kezdetben a lemez szélének benyomódásával, a hajszálerek strangulat tójával magyarázhatók. Az erek jó tonizálásához hozzátartozik, hogy a nyálkahártyát felváltva hideg-meleg ingerek, dörzsölés érik. Télen a behelyezett fémszájpadlás kellemetlen hidegérzést, érszűkületet okozhat, míg nyáron — főként a kaucsuk- és akrilátlemezek alatt — bőséges táplálékfelvétel után jelentkezik a kellemetlen feszülés és pangás. Azt az ajánlatot, hogy vasolabilis symathikotoniás egyéneknek kauesuk- vagy fémlemezt, vagotoniásoknak pedig akrilátlemezt készítsünk, ilyen egyszerű formában nem fogadhatjuk el, mivel a régi galenusi iskola primitív «kovácsnak méreg, szabónak orvosság» jelmondatára emlékeztet. A fogpótlásokon concrementum, kőképződés gyakran észlelhető. Bizonyos, hogy a hidakra, alaplemezre, lingualis kengyelre éppen úgy lerakodhat a fogkő, mint a természetes fogakra. A fokozott lepedék és kőképződés a fogmüvek körül gyulladásra hajlamosíthat, de természetesen maga a conci ementum jelenléte a vesekőhöz, epekőhöz hasonlóan nem tekinthető betegségnek. Gyakorlati szempontból fontos, hogy a myeloid vérképpel jelentkező chronikus leukaemiák kezdetben gyakran járnak szájszárazsággal, orrvérzéssel. A már régebben viselt protézis alatt (40—- 50 éves korban) érthetetlenül újra meg újra decubitusok támadnak. A bőr is száraz és gyulladásra hajlamos, amit a gyakran beálló profus izzadás is elősegít. Némelykor azonban a nyálmirigyek és a könnymirigyek is megnagyobbodnak a Mikulicz-betegséghez hasonlóan és az arckifejezés is lényegesen változik. A nyálkahártya és az alveolaris csontszövet gyengesége, regresszív elváltozásokra vagy gyulladásokra hajlamos állapota, csökkent ellenállása alkati, phaenotypusos jelenség. Részben tehát már az öröklés útján adva van, de sérülések, fertőzések, avitaminózis, csökkent működés még ronthatják a helyzetet. Némelykor a neurotikus beteg tüneteit gyengült vagy hiányos fogazatába összpontosítja, vagy pedig állandóan a fogpótlásokkal vesződik, a műfogakat nem tudja
