Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)

1950-04-01 / 4. szám

AZ ivóvíz fluorid-tartalma

113

Helyben az erre vonatkozó íöljegyzések a háborús események során elkallódtak ; az OKI vízügyi osztályától sem kaptunk részletes felvilágosítást.1 A vizek magas F-tartalma az altalaj speciális geológiai viszonyaival magyarázható. Komádi a Sebes-Körös árterületében fekszik, az artézi vizet adó réteget valószínűleg hordalék — fluorban gazdag — közegek alkotják. Ennek a kérdésnek tisztázására azonban mindenképpen további vizsgálatokra lesz szükség.

Az ásott kutak közül a 14—16. számú kút vize még lágy — a karbonátkeménység jóval nagyobb, mint az összekeménység ; ez a talaj szikes voltával hozható összefüggésbe. Ezeknél még aránylag magas a F-szint is (0-5 mg körül literenként). A többi ásott kút vize (No. 17—24) már nem lúgos, nem tartalmaz NaHC03-at ; a kétféle keménység vagy közel egyező, vagy az összkeménység a nagyobb ; az F-tartalom 0-200—0-300 mg/L-re csökkent.

Úgy érezzük, hogy a szuvasodás elterjedésére vonatkozó I., II.,

III. és IV. számú táblázatok, valamint az V. táblázat adatainak egybevetéséből kétségen kívül kitűnik, hogy a Komádiban észlelt, mind a debreceninél, mind az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb caries-frequentia az ivóvíz lényegesen magasabb fluor-szintjével jár együtt.

A komádii közkutak ivóvizének átlagos F-tartalma 1-093 mg/L : a komádii és debreceni MDF-számok kb. ugyanolyan arányt mutatnak, mint Dean és munkatársai közléseiben mutatnak May wood, Aurora, East Moline és Kenawee (1-2 ; i-2 ; 1-2 és 0-9 mg/L, átlagban tehát 1-125 mg/L F-tartalommal) MDF-számai az ivóvízben 0-2 mg/L F-t tartalmazó Middletown és Zanesville MDF számaihoz. Az előbb említett 4 helyen az MDF szám 258, 281, 303 és 343 100— 100 gyermekre, átlagban 1 gyerekre 2-96 ; az utóbbi két helyen 100—100 gyerekre 703 és 733, 1 gyerekre tehát átlagban 7-18. Ezek az adatok mind a komádii helyszíni vizsgálatokat végző Sárkány Ilona, mind a debreceni II. iskolafogászatot a felszabadulás óta folyamatosan vezető Morvay Stefánia, mind pedig a komádi adatokat összeszámoló technikai segédeiők előtt teljesen ismeretlenek voltak, tehát őket az adatok felvételénél és kiértékelésénél nem befolyásolhatták. Az arányoknak ez a jó egyezése az USA és Magyarország között mutatja, hogy nem követtünk el lényeges hibát, midőn a kontrolloknál Debrecenben nem tartottuk magunkat szigorúan a Dean által felállított epidemiológiai követelményekhez.

1 Az OKI-tól közben nyert felvilágosítások szerint az artézi kutak mélysége 92 és 300 m között ingadozik. Sajnos, az OKI átiratában felsorolt kutakat (I—X. számozott közkutak) nagyobb részben nem tudtuk a nép száján élő megjelölésekkel (ahogy mi jelezzük a kutakat) azonosítani.

8