Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-02-01 / 2-3. szám
84 KOCSIS ANTAL: ÁLLKAPOCSIZÜLETI RÖNTGENVIZSGÁLATOK Ez a formula mutatja a négy elemnek viszonyát egymáshoz. A keresztben egymással szemben elhelyezett elemek fordított arányban, míg az egymás mellett fekvő elemek egyenes arányban állnak egymással (Major). Pl. minél meredekebb a condylus-pálya, annál laposabbra kell állítani a metszőfog pályát (fordított arány), vagy minél meredekebb a condylus-pálya, annál erősebben hajlított Spee-görbe szerint állíthatjuk fel a fogakat (egyenes arány). A sagittális condyluspálya ilyen, szinte geometrikus ismerete a teljes lemezes fogműveken a fogaknak a Spee-görbébe való helyes beállítását megkönnyíti, minthogy egy konkrét adat birtokában vagyunk. Steinhardt 1935-ben, Schlegel 1942-ben foglalkozott a fejecspálya hajlásszögének megállapításával röntgenkép alapján, ők azonban nem Sctó//er-beáUításban végezték vizsgálataikat. A több év óta fogatlan szájban az állkapocs szinte sötétben tapogatózik, bizonytalanul mozog, nyugvó pontot keresve, túlfeszített mozgásokat végez, minthogy hiányoznak a fogak, amelyek az állkapocsízületet alátámasztják. A mielőbb elkészített rágóképes, az egyéni harapási magasságban, az egyéni sagittális fejecspálya figyelembevétele mellett készített lemezes fogművek behelyezésével az állkapocsízület egyensúlyi helyzetét újból visszanyeri, támasztékot kap és nyugvópontot talál. Az állkapocsízületről készített röntgenfelvételek nagy gyakorlati jelentőségűek, amit két esettel szeretnék alátámasztani : 1. 32 éves nő teljes lemezes fogművet kapott alul és felül. A harapási magasság az egyéni harapási magasságnál 2—2% mm-rel magasabb volt. A paciens jól tudta használni a fogsort, csak az izmok fáradékonyságáról panaszkodott. Munkatársai azonban észrevették, hogy arcának jellege megváltozott, amióta a fogsort viselte. Az utólag bemutatott régi fénykép mutatta, hogy fogai eredetileg mélyharapásban álltak. Az állkapocsízületről készített röntgenfelvételen a fejecs occlusioban magasra felnyomult a fossa mandibularisba úgy, hogy csak 1 mm rés volt a fejecs és a fossa mandibularis között. Az individuálisnál nagyobb harapási magasságban beállított fogsor a fej ecset felszorította a fossa mandibularisba. A röntgenkép is bizonyította, hogy a fogsor túl magas harapási magasságban készült. 2. A másik esetben 20 év óta fogatlan, de protézist viselő egyén állkapocsízületéről occlusioban és nyitott száj mellett készítettünk röntgenfelvételt. A röntgenképen a tuberculum articulare domborulata csaknem lesimult úgy, hogy a fossa mandibularis lapos lejtőben szinte átmenet nélkül folytatódott a sorvadt tuberculum articulareba. A fejecs a tuberculum articulare horizontális része előtt mintegy subluxatioban állt. A beteg 20 éven keresztül a normálisnál alacsonyabb harapási magasságban hordta fogsorát, az alsó és felső ajak egymásra préselődött úgy, hogy az ajak-orr közötti távolság összezsugorodott. A 20 év óta alacsony harapási magasságban beállított fogsor nem állította vissza az állkapocs egyensúlyi helyzetét, minek következtében a tuberculum articulare domborulata lesimult. Az alacsony harapási magasságban alátámasztott fejecs rendellenesen ütközött a tuberculum articulareval, aminek a tuberculum articulare lesimulása lett a következménye. Az individuális harapási magasságban beállított fogsorral állítottuk helyre az állkapocsízület egyensúlyát. Összefoglalás. A két állkapocsízület a jól occludáló és artikuláló fogazattal együtt képez anatómiai és élettani egységet. A fogak elvesztése után az állkapocsízület őrzi meg — ha kissé atrófiás formában is — e funkcionális egység képét. A Schüller-iéle beállításban az állkapocsízületről a következő röntgenfelvételek készültek, amelyeken a fejecs helyzete igen jól ellenőrizhető : 1. nyugalmi helyzetben, 2. occlusioban, 3. száj nyitáskor, 4. propulsióban, 5. oldaharapáskor. ScAul/er-beállításban a sagittális condyluspálya (propulsiós fejecspálya) hajlásszöge igen egyszerű módon meghatározható, s ez az adat a funkcióképes teljes lemezes fogművek készítésekor jól felhasználható.
