Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-02-01 / 2-3. szám
A SZÁJ RÉS NAGYSÁGA ÉS TÁGULÉKONYSÁGA 73 (5.43—5-9 cm). Az ajkak szélessége, formája kedvelt témája az antropológusoknak (Bloch, Martin, Hausschild), míg a fiziognómusok és fogorvosok a lelki tulajdonságok és az ajkak formája között kerestek kapcsolatokat (Lavater, Salamon). A szájrés anatómiáját a fogorvosi szakkönyvek meglehetősen leegyszerűsítik. Az ajakrést övező izmot a m. orbicularis oris-t, rendszerint mint az ajakrést körülvevő egységes, körkörös izmot írják le. Ennek az izomnak feladata lenne elsősorban a szájnyílás zárása, az ajkak összehúzása, a fogakhoz szorítása és csücsörítése. A pontosabb anatómiai megismerés és a szájsebészeti gyakorlat szerint az m. orbicularis oris-t nem lehet mint szigorúan elhatárolt, önálló és egységesen körkörös lefutású izmot tekintenünk. Lenhossék Mihály szerint a m. orbicularis oris nem érdemli meg a nevét, mert nem képez összefüggő izomgyűrűt. A felső és alsó ajak körkörösen haladó izomrostjai függetlenek egymástól, sőt a középvonalban is bizonyos mértékben elkülönülnek a jobb- és baloldali izomrészek (Testűt, Eisler). A szájrés izmai csak részben haladnak a szájnyílást övező irányban ; m. incisivus labii sup. et inf., a m. buccinatorius, a m. zygomaticus, m. caninus, m. risorius és a m. triangularis -nak az alsó és felső ajakba sugárzó rostjai erősítik a orbicularis oris-t. Ezenkívül az ajkakban a szájnyíláshoz radiär irányban haladó izomnyalábok is futnak, ezek csak mikroszkopikusan észlelhetők. Ennek az izomnak a neve az irodalomban m. compressor labii s. labii proprius, s. cutaneo-mucosus, első leírója Klein (1869) volt. A m. orbicularis oris tehát csak egy része a szájrés izomzatának, a m. caninus -szál együtt azonban mint szájrés sphincter funkcionális egységet képez, az ajkakba sugárzó többi izom feladata a szájrés nyitása és tágítása. 2, A szájrés nagysága és tágulékonysága ép viszonyok között. Az anatómus a szájrés képleteinek morfológiájával, az antropológus a szájnyílás alakjával és nyugalmi nagyságának emberfajonkénti alakulásával foglalkozik. A fogorvos protétikus érdeklődése a szájrés nagyságán kívül a tágulékonyságára irányul. Méréseket végeztünk tehát ép és kóros viszonyok között az ajakrés nagyságának és tágulékonyságának meghatározására. Toló mércével nyugalmi helyzetben lemértük a megvizsgáltak szájzugtávolságát. Ezután fogászati nyeles tükrökkel széjjelhúztuk a szájzugokat úgy, hogy a zárt fogsor mellett az ajkak egymásai érintkezésben maradtak, de a szájzugok egymástól való távolsága maximális volt. A nyugalmi szájzugtávolság és a széjjelhúzott száj zugtávolság egymáshoz való viszonya az ajakrés tágulékonyságára jellemző szám, hányados (index). Széjjelhúzott szájzugok távolsága , , . , , , .... —Ar----;——;—T—r—5-------,----r-3— = tagulekonysagi hányados (index). Szajzugok távolsága nyugalomban. 0 J J ' Annak tisztázására, hogy ép viszonyok között az ajakrés nagyságát és tágulékonyságát a kor és a nem is befolyásolják-e, méréseket végeztünk a budapesti Áll. Gyermekmenhely ápoltjain (5—15 évesek), a Stomatologiai Klinika 20—40 éves személyzetén, továbbá a budapesti Szegényház 65—87 év közötti ápoltjain, összesen 203 egyénen. I. Táblázat. A szájrés méretei (cm-ekben) ép viszonyok között. Életkor Esetek száma A száj zug 0 к Tágulékonysági távolsága nyugalomban távolsága széjj elhúzva átlag legnagyobb-legkisebb átlag legnagyobb-legkisebb hányados ben értékek értékek értékek értékek cr & 5 & 9 & 9 & 9 & 9 5—9 28 20 4-17 4-15 4‘9—3‘9 54—3-6 8-37 845 94 —7'2 9-1—7*2 1-99 I *92 IO---IS 20 25 5-02 4'54 5'5—4'2 5-0“ 3-9 9-22 9-24 II-O ---8-2 10-4—8-0 2-08 2-04 20---40 30 38 0-00 5-06 7-0—5'5 64—4’2 10-56 9-52 12-10—9-5 10-9----8-2 1-75 I *92 65—87 20 22 5-05 5-19 6‘5—44 6-0—4-3 9-19 9-28 10-0 —8-3 10-3—8-6 I *70 1-79
