Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-02-01 / 2-3. szám
RÖNTGENVIZSGÁLATOK DIATHERMIÁS GYÖKÉRKEZELÉSEKKEL 53 alapján, hol több sejtes, hol több rostos elemeket tartalmaz. Tehát az abscessus és a hegszövet között minden átmenetet megtalálhatunk. Számos példa bizonyítja, hogy ha a gyökércsatorna fertőzöttségét a gyökérkezelés, diatermiás kezelés révén megszüntetjük és ezt az állapotot a gyökértöméssel tartósan biztosítjuk, tehát a reinfekciót megakadályozzuk, ebben az esetben a gyökércsúcs körüli kóros szöveti elváltozás nyom nélkül meggyógyulhat. Megszűnt az ok, elmúlik a következmény is. Mindezt éppen a diatermiás gyökérkezelések kapcsán nyert jó eredményekkel igazolhatjuk. Az ostitis periapicalis ehr. cystica szövettanilag az előbbi apikális elváltozásoktól azonban már lényegesen különbözik. Ez is a fertőzött gyökércsatorna körüli szöveti reakcióként keletkezik. De a granulációs szövetbe hámelemek is kerültek, amelyek a fertőzés hatására burjánozni kezdtek és lassanként cystát képeztek. Az ilyen cysták önálló továbbfejlődési képességgel rendelkeznek. Amíg tehát az o. p. chr. diffusa és granulomatosa eseteiben — amiket közös néven röntgengranulomának is jelölünk — a kóros szöveti elváltozás a fertőzött fog eltávolítása után mindig meggyógyul, azo. p. chr. cystica eseteiben, tehát az ú. n. gyökércystáknál ez nem mindig következik be. A cysta a fog eltávolítása után bennmaradva tovább nőhet. A gyökér cysták tehát diatermiás kezeléssel nem gyógyíthatók. Fontos tehát a kezelés előtt annak elbírálása, hogy a periapikális folyamat szövettanilag hova tartozik. A röntgenfelvétel azonban morfológiai és nem histológiai vizsgálat. A röntgenképről a csúcskörüli elváltozások szöveti szerkezetére következtetni csak korlátolt határok között lehet. Kivételt képeznek a nagykiterjedésű cysták, amelyeket éppen nagyságuk miatt lehet biztosan diagnosztizálnunk. A kiskiterjedésű cystákat és a röntgengranulómákat azonban egyedül a röntgenkép alapján egymástól megkülönböztetni nem lehet. Sokszor csak a diatermiás kezelés után hosszabb idő múlva készült ellenőrző röntgenfelvétel mutatja a kifejlődött cystát, amit a kezeléskor diagnosztizálni még nem tudtunk. Éppen emiatt is van szükség arra, hogy a kezelés után bizonyos idő múlva ellenőrző felvételt készítsünk, amiről a későbbiekben még bővebben lesz szó. Az apikális elváltozás quantitativ tulajdonságáról azt mondhatjuk, hogy a diatermiás kezelés a röntgengranulómák eseteiben elvégezhető, bármekkora legyen is a szöveti elváltozás nagysága. A diatermiás kezelés közben, a kezelés különböző szakaszaiban, a gyökércsatorna feltárásának, tágításának és megtömésének az ellenőrzése céljából van szükségünk a röntgenfelvételek készítésére. A kezelés eredményességének szempontjából mindegyik ténykedés fontos és a siker ezeknek gondos és pontos kivitelétől függ. A gyökércsatorna csúcsig tágítása és annak megtömése határozott technikai készséget és gyakorlatot kíván. A gyökércsatornát kézi vagy gépi tágítok segítségével éppen a csúcsig kell feltárnunk. Ha ép a periodontium, ebben az esetben vigyáznunk kell, nehogy a csúcson túl tágítsunk. Ha pedig a fertőzött csatornának legfontosabb csúcsi részét kitágítatlanul hagyjuk, ebben az esetben a csúcsig tömést nem tudjuk biztosítani, tehát a reinfekció veszélye fennmarad. A tágításkor a feladatunk tehát éppen a csúcsig tágítani. Ennek a gyakorlati keresztülvitele nem mindig könnyű. Ép periodontium esetén, ha a csúcsig érünk a tágítóval, a beteg többnyire fájdalmat jelez és ezt útbaigazításul valóban felhasználjuk. De nem mindig lehet ezt teljes bizonyossággal értékelnünk. Ugyanis lehetnek a gyökércsatorna apikális részében még érzékeny fogbélmaradványok, amelyeknek az érintése természetesen fájdalmat okoz a betegnek. Bár a két különböző eredetű fájdalomnak többnyire különböző a jellege is, azonban sokszor mégsem tudja a beteg ezt pontosan megkülönböztetni. Viszont azoknak az eseteknek a száma sem ritka, amikor a gyökércsúcson a tágítóval jóval túlhaladtunk, de a beteg egyáltalában semmi fájdalmat sem jelez. Tehát ezen az alapon a tágítás határát megállapítani nem tudjuk. Gyakran előfordul az is, hogy tágítás közben a tágítónk még a csúcs előtt meg-
