Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-01-01 / 1. szám
30 SZAKCSOPORTI KÖZLEMÉNYEK (A zárójelben levő számok a legszélső értékeket mutatják, melyeknek pontossága + 0-03 pH egység.) Érdekes volt a kísérletek során a nyálgyüjtéssel kapcsolatban megfigyelni azt, hogy a különböző conditiókban nyert nyál elválasztási sebességének grafikonja eléggé különbözik, pl. az utálkozó nyál sokkal gyorsabban termelődik és hígan folyósabb a többieknél, és ennek ellenére mégsem mutatott nagyobbmérvű pH eltéréseket a többiektől. Az előző táblázatból is láthatók meglehetősen constans pH értékek, valamint ez a tény is a nyál jó pufferoltságát mutatja. Szerzők részletesen vizsgáltak a nyál-ptyalin tulajdonságait és kísérleteik során azt találták, hogy pH = 5 értéken hatását rövid idő alatt elveszti irreversibilis módon. A ptyalinaktivitásnak a pH-val való összefüggésére különböző pufferoldatokban végeztek vizsgálatokat. Ezek a kísérletek azt mutatták, hogy a nyál ptyalinaktivitásának optimuma pH 6'5—7-5 közötti értéken van. A cukros nyál feltűnően alacsony értéke azzal magyarázható, hogy a cukorbontás optimuma alacsonyabb értéken van. A különböző conditiókban nyert nyálféleségek ptyalinaktivitása eléggé változatos. Átlagos értékben is alacsonyabb az éhgyomri és cukrosnyál ptyalinaktivitása, ellenben fokozottabb ez az utálkozó és az étkezés után nyert nyál esetében. Ennek magyarázatára a szerzők felteszik, hogy a különböző ízhatásokra történő változások idegingerület következményei. E változás csak a fermenthatást érinti, mert a pufferrendszer rzugalmassága folytán a pH értékek alig változnak. A pufferrendszer pontos megismerésére és az irodalomban található eléggé eltérő adatok ellenőrzésére a szerzők nagyszámú vizsgálatot végeztek a nyál szervetlen elemeinek mennyiségének megállapítására, ezeket az adatokat az alábbi táblázat mutatja : Ptyalin act. (Wohlgemuth) co2-kapacitás Szárazanyag mg/cm ^ mg% Na mg% Clmg% P mg% Ca mg% Éhomra vett nyál* . . [0’5 157 8-4 51-2 69'5 74'5 18*2 7'2 Evés után 2 órával vett nyál* ................ и'8 !5'6 8-5 52-0 70*1 73'1 15-6 7*° Utálkozó nyál* ..... ii‘9 i7'3 • 87 54'3 70*2 74-2 l6'2 7-8 Cukros nyál* .............. io*4 13-6 8-3 53‘5 71*0 75‘i l8"2 8-2 A táblázat adataiból lényegében a következők olvashatók ki : a négyféle nyálban kapott értékek statisztikus kiértékelése azt mutatja, hogy az alkotórészek mennyiségei nem mutatnak egymásközött significans differenciát. A pufferrendszer fontos eleme a phosphation, ami di- és monohidrophosphat alakban vesz részt a pufferrendszer fenntartásában. A talált adatok a kísérleti hibák határain belül jól egyeznek Karshan amerikai szerző adataival, a régebbi, főleg tankönyvekben található adatok nem eléggé megbízhatóak, valószínűleg a kezdetleges kísérleti technika miatt. Karshan nagy jelentőséget tulajdonít a nyálban a fehérjének, de a szerzők kimutatták, hogy sem a ptyalinaktivitásra, sem a pH constansságára, sem a pufferkapacitásra nincs különösebb befolyása. Kimutatták továbbá a szerzők, hogy bár igen kis mértékben, de a hydrocarbonat ionok is résztvesznek a pufferrendszerben. Hozzászólás : Dr. Dezső Dezső mint biokémikus elismerését fejezte ki a nagyszámú és precíz gonddal elvégzett kísérlet felett, és hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a normálnyál biochemiájának ismerete az első lépés a fogszuvasodás kérdésének kutatásához. A szájban való pH-mérés kérdését illetően Nádor hozzászólásában kiemelte az ilymódon való mérés technikai nehézségeit és megjegyezte, hogy biochemiai szempontból az előkísérletek tanulsága szerint nem volt szükséges az előadásban említett kísérletekhez ezt a nehezebb utat választani. 25 vizsgálat alapján.
