Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)

1949-01-01 / 1. szám

26 LAPSZEMLE LAPSZEMLE Szájsebészet. D. ti. Talley: Schuller—Christian-féle betegség. J. of Oral Surgery. 1948—4. sz. Sch.—Chr.-féle betegség (= xanthoma­tosis ossis = Letterer—Siwe f. kórgranu­­loma solit. ossis = lipogranuloma ossis = gran, eosinoph. ossis) igen ritka csontmeg­betegedés. Oka egyesek szerint ismeretlen fertőzésen alapuló lipoid anyagcserezavar, mások szerint lipoid-anyagok egyszerű le­rakódása a lapos- és koponyacsontok, rit­kán a mandibula velőállományában. A szerző 12 év al.vtt hatalmas beteganyag­ban mindössze három esetet észlelt. Egyik esetében a megbetegedett csontvelőből strept. haemolytikus és aureus tenyészett ki, míg a többi esetekben semmi. Szerinte és a legtöbb szerző szerint is a betegség fertőzéses eredete csak feltételezett, de nem bizonyított, noha igen sokszor histoicitá­­kat és eosinophilsejteket is lehet látni a velőállományban. A betegségnek kezdeti stádiumban tumor jellege van és a chr.­­gyulladásra jellemző sejtféleségek csak má­sodlagosan lépnek fel bennük. Jellemző kli­nikai tünetei nincsenek. Néha a beteg csont nyomásra érzékeny. A radiológiai vizsgálat a tumorokhoz hasonlóan változatos képet mutat. Kezdeti stádiumban a kép cystához hasonló és a fogak körüli csontszövet az atro­phia vertikális és horizontális formáit mu­tatja. Későbbi stádiumban a beteg csontrész felett a lágyrészek gyulladásra utaló jelek nélkül zsugorodnak, a fogak meglazulnak, majd kihullanak, csakhamar exophtalmus és diabetes insipidus is társul a csonttüne­tekhez. Jellemző a betegségnek a mandi­­bulában való lokalizációjára, hogy a fogak gyors ütemben és korán törnek elő, de éppen ilyen gyors ütemben mennek is tönkre parodontozisos tünetek mellett (néha még gyermekkorban). A kórbonc­tani kép tarka : a tönkrement csontvelő helyét részint nekrotikus, részint granulá­­ciós massza tölti ki plasma-, eosinophil-, fibroblast-, óriássejtes-, histiocitär-, mono­­citasejtes beszürődéssel. A csontvelő helyén szabadszemmel gombostűfej nyi szürkés­barna göbökből (lipoidok) álló massza lát­ható. A beteg részek átmenete az ép felé elmosódott, nehezen áttekinthető. Ez a tény a műtéti megoldást lehetetlenné és célszerűtlenné teszi. Gyógyítása röntgen­besugárzással történik. Dr. Illyés Lajos. W. C. Guralnick—L. Berg: Gelfoam a szájsebészetben. Oral Surgery — Oral Medi­cine — Oral Pathology. 1948—7. sz. Á nagysebészetben főleg az idegsebé­szetben a kapilláris vérzés-csillapításra újabban különféle emberi vérfrakciókat, így fibrint, thrombint stb. használnak és ezeket a vérző sebfelületekre abzorpciós képességgel bíró anyagok segítségével vi­szik rá. Leggyakrabban használt ilyen anyagok az oxydált cellulózé és a gelatin­­szivacs (Gelfoam). A szájsebészetben na­gyobb üregek (cysta, alveolus stb.) kitöl­tésére is jól beváltak. Szerepük tehát ket­tős : egyrészt a vérzést csillapítják, illetve megakadályozzák, másrészt a csontüregek és egyéb holt terek kitöltése által elősegí­tik a szövetek regenerációját. Dr. Illyés Lajos. J. R. Bourgoyne: Sialolithiasis. Or. Surg. — О. Path. — О. Med. 1948—8. sz. Concrementum mindhárom nagy nyál­mirigy (gl. parotis-submax.-sublingu.) állo­mányában és kivezető csövében helyet fog­lalhat. Keletkezésük helye is vagy a mirigy­­állomány, vagy a kivezető cső. A mirigy­ből a kő a ductusba vándorolhat. Előfordu­lásuk százalékos megoszlása : 6i'4% duct. Wharton, 20'4% d. Stenon, 18-2% a subl. mirigy állománya és kivezető csöve. Minden életkorban előfordul, sőt már csecsemőknél is észlelték. Férfiaknál gyakoribb. Hármas kórokuk egymástól el nem különíthető (pa­­razitaer, idegentest és gyulladásos teória). Összetételük : 60—65% calciumfoszfát, 25% organikus anyag, 6% calciumcarbo­­nát, azonfelül vas és magnézium kis meny­­nyiségben. Fő tünetei : evésnél fellépő fáj -Siemens-gyártmányú fogorvosi röntgen­­készülék (nem golyós) eladó. —• Felvilágosí­tás : BIHARI, Budapest, V., Sallai Imre-u. 14., II. 1. — Telefon: 125—934.

Next

/
Thumbnails
Contents