Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)

1949-01-01 / 1. szám

FOGPÓTLÁSOK AKR1LÁTBÓL

13

A Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatológiai Klinikájának közleménye.

(Igazgató : dr. Balogh Károly egy. ny. r. tanár.)

Fogpótlások akrilátból.*

Irta : Dr. FÖLDVÁRI IMRE egyetemi adjunktus.

Évtizedek óta használjuk fogpótlásainkhoz az aranyat, a porcellánt, a kaucsukot és a rozsdamentes fémeket. Ezeknek az anyagoknak nemcsak kémiai és fizikai tulajdonságait ismerjük, hanem bőséges tapasztalataink vannak ezekből készült fogművek használhatóságáról és tartósságáról. Tudjuk, miképen viselkednek a szájképletekkel szemben, illetve hogy azok részéről milyen reakciókat várhatunk.

Az akrilátokkal feltűnésük óta sokat foglalkozik a szakirodalom ; az anyag minden bizonnyal ezt meg is érdemli. Használhatóságának olyan széles területe van, amilyen fogpótlásokhoz használt anyagok közül eddig egynek sem jutott. Szépészeti hatása kifogástalan : a természetes fogat és az ínyt hűen utánozza, a színtelen akrilat pedig alkalmazása helyén egyáltalán nem látható. Készítenek belőlük kivehető teljes és részleges lemezes pótlásokat, opturátorokat, koronákat, hidakat, betéteket. Puhán maradó akrilátból a protézisek alábélelésének problémáját igyekszünk megoldani. Üjabban oldott állapotban is alkalmazzák, süllyedt lemezek javítására : a protézisnyereg nyálkahártya felőli részére rétegezik a puha kenőcsszerű masszát és a behelyezett lemezen rágás közben kialakul az új nyeregfelszín, amely rövid idő után megkeményedik.

Kész akrilátkoronák is kaphatók Eve-koronák mintájára. Műgyökerek, műcsonkok is készülnek akrilátból.

Tehát amint látjuk, mindennemű fogpótlás céljaira használják ; egységes vélemény kialakulására azonban a bevezetésük óta elmúlott kb. 15 esztendő nem volt elegendő.

Bizonyos, hogy ez az anyag, amelyet különböző színekben állítanak elő, egymagában legalább egyelőre nem alkalmas a sok különböző természet ű fogpótlás céljaira.

Egyedül a lemezes protetika az a terület, ahol az eddig mondhatni szuverén anyagot a kaucsukot majdnem teljesen kiszorította. A kaucsukot kb. 100 év óta használják és kb. ugyanennyi ideje kutatnak helyébe megfelelőbb anyag után. Már 1870-ben celluloid-protézisek készítésével próbálkoztak. Ezután ezen anyaggal szemben évtizedekig hullámzott a felfogás, majd felváltotta a Backelit nevű kondenzációs termék (1908). Később a phenol-formaldehyd származékok lettek volna hivatva a kaucsuk kiszorítására és 1928-ban újból a cellulózé származékokban vélték az igazit megtalálni (Hekolit, Oralite).

Amerikában 1934-ben phenol-formaldehyd készítményekkel próbálkoztak (Luxene, Rezovin) ; ezek a kondenzációs termékek rendkívül törékenyek, nem javít* A Centenáris Kongresszuson IX. 9-én elhangzott előadás.

A nyelvi felszín helyes kiképzése.