Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-04-01 / 4. szám
A FOGSZŰ ÉS TÁPLÁLKOZÁS KÖZTI ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA 163 Fogszú és táplálkozási összefüggés Baján és io bácsmegyei községben ált. iskolai, tanulóknál. Melyik iskolában Fogszuvaso dásra és táplálkozásra megvizsgált tanulók Rosszfogú tanulók Rossz, állandó fogú tanulók A talált szuvas tejállandó fogak száma Egy betegfogú tanulóra eső beteg fog általában A szuvas állandó fogak Egy megvizsgált tanuló - ra eső beteg állandó fog száma összesen százalék összesen száma összesen j százalék összesen száma : összesen százalék összesen száma összesen Bajai II. 95 33-45 78 82-1 44 46-31 398 5-1 86 0-9 Ideálisan Baja-tanyai I—IV. 10 1315 8 80-00 7 70-00 29 3-62 12 1-2 táplálkozik Bácsalmási I—IV. 39 19 4 31 74-35 12 30-76 119 3-83 33 0-84 Falusi I. 21 165 4-44 16 00 16 1.33 7619 80-60 12 75|57-14 45-4 105 651 6-56 4-89 21 152 1-00 0-92 Táplálkozás-Bajai II. 119 41-9 86 72-26 59 J49-57 541 6-28 127 1-06 ból hiányzik Baja-tanyai I—IV. 37 48-68 27 72-97 21 56-75 147 5-44 49 1-32 gyümölcs és Bácsalmási I—IV. 89 44-27 71 79-77 41 46-06 276 3-88 77 0-86 zöldfözelék Falusi I. 140 385 29-78 37-4 120 304 85-71 78-96 47 168 33-57 43-6 588 1552 4-9 51 89 342 0-63 0-88 Táplálkozás-Bajai II. 70 24-64 53 75-71 33 47-14 235 4-43 57 0-81 ból hiányzik Baja-tanyai I—IV. 29 3815 25 86-2 20 68-75 124 4-96 51 1-75 még a tej, Bácsalmási I—IV. 73 36-31 60 82 19 41 56-16 278 4-63 110 1-5 tojás, hús Falusi I. 309 481 65-74 46-6 2661404 86-08 83-99 143 237 46-27 49-2 1329 1956 4-99 4-84 276 494 0-89 1-02 Bajai II. 284 27-54 217 76-4 136 47-88 1174 5-41 270 0-95 összesen Baja-tanyai I—IV. 76 7-37 60 78-94 48 63-15 300 5-00 112 1-47 Bácsalmási I—IV. 201 19-49 162 80-59 49 46-77 673 3-00 220 1-09 Falusi I. 470 1031 45-58 100% 402 841 85-54 81-56 202 480 1•*-* 1 ГчЭ 1 cb 1 46-5 2022 4169 5 02* 4-95 396 988 0-82 li csoportba 119, ill. 70 tanuló tartozik. A tanyákon vizsgált 76 tanuló közül az első csoportba 10 (13-15%), % a II-ba 37, a III-ba 29 tartozik. Bácsalmáson 39 (19-44%, 89, 73, falun 21 (4-44%), 140, 309 az arány. Tehát míg Baján a tanulók egyharmada, Bácsalmáson 1/6-e, tanyákon 1/g-a, falun csak kb. huszadrésze táplálkozik helyesen Waltner felfogása szerint. Ezen körülmény részletes tárgyalására most nem térek ki, hanem nézzük tovább a táblázat többi rovatait. A jól táplálkozó tanulók közül 74-35—82-1%, átlagban 80% a szuvas fogúak száma ; a II. csoportban 72-20—85-7%, átlagban 78-96%, a III. « 75-71—86-2%, « 83-99% a szuvasfogú. Azt látjuk tehát, hogy ha az egyes csoportokat összegezzük és nagyobb számokkal dolgozunk, meglepően egyezik a szuvas fogúak %-a, helyesen és nem kielégítően táplálkozók között, és meglepetésünkre ugyanazt az egyezést találtuk caries intenzitásra (4-84—5-1) ; a szuvas állandó fogúak %-ára (43-6—49) ; továbbá az egy megvizsgált tanulóra eső állandó fogak átlagára vonatkozóan (o-88—1-02). A talált különbségek oly kicsik, hogy azt hiszem, nagyobb tömegek vizsgálatánál az eredmények még egyöntetűbbek lennének !
