Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)

1949-04-01 / 4. szám

A STOMATOLÓGIA MUNKA (IPARI) EGÉSZSÉGÜGYI VONATKOZÁSAI 155

tractus nyálkahártyáinak a fekélyeit hozhatják létre így pl. a túlerőltetés során fellépő ulcus duodenit. Valószínűnek látszik, hogy a túlerőltetés stb. következtében az emésztőrendszer egyéb nyálkahártyafekélyei mellett a szájnyálkahártyán is létrejöhetnek (nyálkahártya) fekélyek, amelyek következményesen eredményeznék a további stomatológiai vonatkozású kóros eltéréseket.

A parodontozis annál is inkább a munkaképesség csökkenését hozza létre, minthogy a kórkép igen gyakran C hypo — vagy éppen avitaminosis állapotával van összefüggésben.

cc) A foghiányosság egyedül a munkaképességet nem befolyásolja, bár a fogorvosok jelentős részének felfogása szerint a foghíj jasság az emésztőképességet csökkenti. Saját megelőzően közölt vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a kiterjedt foghíj jasság a rágóképesség csökkenésekor an- vagy hypaciditással járó gastritist vált ki, amely mérsékelt foghíjjasság vagy megfelelő prothesis esetén nem jön létre.

Összefoglalóan meg kell állapítanunk, hogy a stomatológiai kórképek jelentős része csökkenti a dolgozók munka (teljesítő) képességét.

b) A stomatológiai viszonyok jelentősége a pályaválasztásra.

Napjainkban a foglalkozások megválasztásakor a szervezeti adottság és az egészségügyi alkalmasság csak kis mértékben jut kifejezésre. A stomatológus szerepe ma még inkább csak meghatározott pályáktól való eltanácsolásban áll. Az eltanácsolás alapját az a meggondolás képezi, hogy bizonyos stomatológiai kórképek esetén a dolgozót nem szabad olyan foglalkozási ágra irányítani, amelyen a kóros folyamat tevőlegesen befolyásoló behatásának tétetik ki. így pl. fennálló osteomyelitis vagy csontnecrosis esetén sárga vagy fehér phosphorral, rádiummal, higannyal vagy arzénnel ne dolgozzon a munkavállaló illetve ezeknek a károsító anyagok hatásától lehetőleg mentesíttessék stb. Fenti kérdés tekintetében összefoglaló képet nyújt az alábbi egyszerű II. táblázat :

II. Táblázat.

Stomatológiai kórkép

Az alábbi foglalkozási ágakra, illetve anyagokkal való munkavégzésre alkalmatlan

Fennálló osteomyelitis, illetve osteonecrosis :

Arzén, higany, sárga vagy fehérphosphorral való munka, rádiumtartalmú anyag vagy rádiumsugárzás.

Parodontozis hajlam :

Száj nyálkahártyagyulladást előidéző anyagok (nehéz fémsók, nikotin stb.).

Stomatitis, gingivitis:

Bismuth, ólom, higany, sárga vagy fehér phosphor, savak, akrolein, amylacetát, benzol, krezol, phenollal, bróm, vagy klórgőzökben való munka.

Karies, fogmésztelenedés :

Túlzott cukor vagy szénhydrátpor hatásának való kitétel (pl. molnár, pék, cukorfinomító, illetve más édesipari munkás), erőssavakkal (HCl, HNO3, H2S04, HF1) való munka, trinitrotoluollal dolgozó munka végzése.

A szervezés alatt álló üzemi egészségügyi szolgálat a felvételkor megejtett orvosi vizsgálat során figyelmet kell, hogy fordítson a stomatológiai helyzetre is és megállapításait az országosan egységesen bevezetés alatt álló «munkaegészségügyi törzslapra» feljegyzi. A második táblázaton a stomatológiai helyzet miatt alkalmatlannak minősülő foglalkozási ágakról vagy anyagokkal való dolgozástól lehetőleg eltanácsolandők a munkábalépők.