Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-04-01 / 4. szám
No 4. szám 1949 ápriiis hó FOGORVOSI SZEMLE FŐSZERKESZTŐ: DR VARGA ISTVÁN szerkesztették: 1908-1924 dr. kőrmőczi Zoltán, 1924-193) prof. morelli Gusztáv EREDETI KÖZLEMÉNYEK A stomatológia munkaegészségügyi vonatkozásai. Irta : BUGYI BALÁZS dr., közegészségügyi felügyelő, v. egyet, tanársegéd. A dolgozók anyagi helyzete, rossz életkörülményei, helytelen táplálkozása lényeges befolyást gyakorolnak a dolgozók és családtagjaik egészségére és így a szájképletek állapotára is. A társadalmi helyzetnek és életkörülményeknek a stomatológiai vonatkozásaival az ezideig csak kevéssé tanulmányozott társadalmi stomatológia foglalkozik. A munkaegészségtannak, illetve legfontosabb részének az iparegészségtannak, a stomatológiával kapcsolatos területe a munka (ipari) stomatológia. Ez a közlemény a munka (ipari) stomatológia legfontosabb kérdéseit kivánja vázlat - szerűen összefoglalni. A munka (ipari) stomatológia főkérdései: a) a stomatológiai kórképek hatása a munka-(teljesítő) és keresőképességre: b) a stomatológiai állapot szerepe a pályaválasztásban; c) a foglalkozásnak a stomatológiai állapotra gyakorolt hatása; d) azok az óvintézkedések és védekező eljárások, amelyek a foglalkozási eredetű stomatológiai elváltozásokat vannak hivatva megakadályozni. a) Stomatológiai kórképek hatása a munka (teljesítő) képességre. A stomatológiai kórképeknek a munka (teljesítő) és keresőképességre gyakorolt hatása tekintetében eleve meg kell különböztetnünk a dolgozók két csoportját : I. azokat, akiknél valamelyik szájképlet a munkavégzésben különleges szerepet játszik és 2. azokat, akiknél a szájképletek a munkavégzésben különösebb szerepet nem játszanak. A dolgozók e két csoportja között ipari stomatológiai vonatkozásban jelentős eltérés van. Nyilvánvaló ugyanis, hogy azok az artisták, akik fogaikkal mutatnak be valamilyen műsorszámot (pl. fogaikkal súlyt kénytelenek tartani), foghíjjasság vagy előrehaladott parodontozis esetén kenyérkeresetüket adó artistaprodukciójukat végezni nem tudják. Sok tekintetben hasonló a helyzet a fuvószenészekre vonatkozólag is, ha a metszőfogak részben vagy teljesen hiányoznak. De az iparban is találkozunk, bár kétségkívül ritkábban hasonlójellegű nehézségekkel. így egy nagy vegyigyárunkban olyan gázálarcok használatosak, amelyeknek szűrőbetétjét a dolgozók fogaik közé szorítva — ráharapva —• rögzítik. Akinek a metszőfogai hiányzanak — ezt a munkások által «csutorának» nevezett—gázálarcot rögzíteni nem tudja és így vagy teljesen eláll a gázálarc viselésétől, vagy pedig különféle szükségmegoldásokhoz folyamodik. így láttunk olyan személyt, aki légoltalmi gázálarcát tartja szükség esetére magánál, azonban azt a gyakorlatban nem veszi igénybe. Minthogy a klórgázüzemekben a felszabaduló savak, kiváltképen pedig a fluorsav, a leginkább exponált metszőfogakat elpusztítja a munkások által leginkább kedvelt «csutorás» gázálarcnak a használata nagy mértékben megnehezül.
