Fogorvosi szemle, 1948 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1948-02-01 / 2. szám
AZ ALSO ÁLLCSONT CSONTPLASZTIKAJA 41 formált vályulatokba helyezzük. A törvégeket lehet vilfe, horog, csap alakúra is formálni, a transplantatumokat ezeknek megfelelően átformálni és így egymásba helyezni. Ezáltal jó rögzítést érünk el. Az eredmény annál jobb, minél szorosabban sikerül a transplantatumot elhelyezni. Ezt úgy érhetjük el. ha a törvégeket horgok segítségével szétfeszítjük és a transplantatum behelyezése után visszaengedjük. Sokszor vált szükségessé a transplantatumnak egy tompa eszközzel való bekaíapálása. A törvégek és transplantatum ilyen csapszerű kiképzésének az az előnye, hogy szoros érintkezést létesít nagy felületen, miáltal a kalluszképződést és az újracsontosodást biztosítja és meggyorsítja. Persze előfordulhat olyan eset is, ahol az effajta rögzítés nem mindig sikerül tökéletesen, amikor is a transplantatum helyéről elcsúszik s egy idő múlva1 kilökődik. Ilyen esetekben eatguttal rögzítünk. Néha előfordul az az eset is, hogy a törvégeken fellazított csonthártya üregébe helyezzük a transplantatumot. A felszálló ág anyaghiánya eseteiben a transplantatum felső végét a halántékcsont condylus táján egy lágyrészalagútba helyeztük s csak az alsó-mellső végét rögzítettük. A különböző csontműtéteknél, mint pl. transplantatumszerzés, törvégek felfrissítése, vályulátalakítás, stb nem tanácsos villanyárammal működő fűrészelő műszerek alkalmazása, mert a nagy hőképződés csontnekrozist okoz és a műtéti területen való használata nagyon körülményes. Mi egyszerű kézi eszközökkel dolgozunk, és pedig vésővel, kalapáccsal, kézi fúróval, csontcsipőfogóval (Gouge), mely eszközök a csontszövet életképességét nem befolyásolják. Véleményünk szerint dréncső vagy gazé alkalmazását kerülni kell. Kisebb vérzéseknél is a legfigyelmesebb vérzéscsillapítást végzünk s a hézagok keletkezését mindenáron elkerüljük. A transplantatum körüli mély varrások alkalmazása a vérgyülem képzést — amely könnyen fertőződhetik — megakadályozza. A mélyvarrásoknak még az az előnye is meg van, hogy a tramsplantatumot jobban rögzíti és lágyrésztakarót erősen hozzátapasztja. Ha a törvégek nem távolodtak el nagyon egymástól, vagy jó fogakat találunk, akkor a műtét egyszerű. Azonban komoly nehézségeket okoz a fognélküli állkapocs. Különösen a vízszintes ágnak a szögletig terjedő anyaghiányának pótlása körülményes. A disztális csontvég a rágóizmok hatása alatt már az elején nagyon eltávolodik. A hegesedési folyamat ezen eltolódott törvéget rögzíti, ami, ha a gennyesedés hosszú :de'g tartott, nagyon szoros. Protetikai munkák segítségével ilyen törvéget helyes állásba hozni és ott megtartani, hogy azután plasztikai műtétet végezhessünk, nagyon nehéz, majdnem lehetetlen. A hegesedések megpuhítására fizikai eszközöket használtunk: külső és belső masszázst, diatermiát. stb. Sok esetben csonton keresztül hatoló húzást alkalmaztunk a disztális törvégen keresztül hatoló fémhorog segítségével. Ezen rugalmas húzást a fejre erősített dróthálóból kiálló nyúlvány segítségével hoztuk létre. A törvégen ejtett lyukat iaz állkapocs szöglete táján, vagy a felhágó ágon készítettük. Ezek a módszerek nem mindig elegendők a disztális törvég eredeti állásába való húzására és ebben a helyzetben való megtartására. A szerzők -legnagyobb része az állkapocs teljes rögzítését ajánlja, hogy a transplantatum elmozdulását megakadályozza és evvel a megfogamzást elősegítse. A gyakorlati példák azt mutatták, hogy a teljes rögzítés- a betegnél kellemetlenségeket okoz. nehezen elviselhető, a táplálkozást és ia száj gondozást akadályozza és ami a transplantatum jövőjét illeti, annak bekapcsolódását az állkapocs élettani működésébe késleltetheti. A transplantatum teljes és harmonikus bekapcsolódáshoz szükséges a funkcionális izgalom a rögzítésen kívül.