Fogorvosi szemle, 1948 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1948-01-01 / 1. szám
16 DR. KOVÁCS GYULA állomány, substantia ossea. a gyökéréin vonja be a dentint vagy az egész fogat bevonja; így vein ez a növényevők fogain a metszőfogak és a kérődzők három, alsó praemolaris fogának kivételével. A zománcredős fogakon a zománcredők közötti mélyedést is kitölti. A zománcredők közié beterjedő és sárgásbarna cementállomány fogkővel való összetévesztésre adhat alkalmat. A házi emlős állatok fogait alakjuk és helyeződésük szerint metszőfogakra. szem-, eb- vagy agyarfogakra és őrlőfogakra csoportosítjuk. A metszőfogak a táplálék megfogására, leharapására, kis részben feldarabolására szolgálnak, kardalakún görbültek, kérődzőkben lapátalakúak, sertésben oszlcpszerűen és vízszintesen irányulnak. Lónak, sertésnek és húsevőknek 3—3 kérődzőknek csak az alsó fogsorban,, az állkapcsokban van 4—4 metszőfoguk, az állkczötti csont metszőfogai helyén rendkívül erősen elszarusodott hámmal fedett, vastag nyálkahártya!, „foglemez“, lamina dentalis van. A metszőfogak neve: fogó-, közép- és szegletfog. Kérődzőkben belső és külső középfog van. A ló esikómetszőfogai, tejfogai nyakaltak, az állandó metszőfogakon nyak nincs, mind a csikó-, mind pedig az állandó metszőfogak rágófelül’etén mélyedés, a kupa van, amelyet kiemelkedő zománcállomány sáncszerűem szegélyez. A kupa alakja a fog kopásával változik, kezdetben haránttojásdad, majd kerek, háromszögletes és visszás tojásdad alakúvá kopik, mélysége aiz egyes metszőfogakon változó. A kupát bélelő zománc réteg cementállománnyal töltött tömör kúpba folyatódik, amely a kupa eltűnése után tűnik elő-- Ez a kupanyom. A gyökérüreg, illetőleg a fogüreg a metszőfog koronájában a kupa elé húzódik és a fog kopásakor a foncsillag. vagy magnyom alakjában a rágófelületen előtűnik. A kupa, kupanyom, magnyom a lovak korának meghatározásában több tényező között fontos szerepet játszik- A kupa a lovak metszőfogam mindhárom fogállomány betüremkedése és úgy fejlődik, hogy a metszőfog szélessé lesz, két oldalsó szélén befordulva visszahajlik és teljes gyűrűt alkot. A szemfog, ebfog vagy agyarfog, dens caninus, mindegyik oldalon alul és felül 1—1, a margó interalveclaris-on, közelebb a metsző, mint az őrlőfogakhoz helyeződik, koronája kúpalakú és ívelt, nincs rágófelülete, csak hegye; gyökere, különösen a felső fogsorban hosszú („szemfog“!. A kérődzőkölni, többnyire a kancákon is, hiányzik, nem, hasad ki vagy nem is fejlődik A sertés agyarai közül az alsók 16 cm hosszúra is megnőnek; gyökércsato:nájuk nyitott (a fog folyton nő). A háziállatokon a fogív nem folytonos, a foghíjas szél, margo interalveolaris, diasthema, szakítja meg folytonosságában; emberen ez nincs Felül az állcsont és aiz állközötti csont határán a sutura maxillointermaxiharis szomszédságában, alul az állkapocs metszőfog! és őrlőfogi része, illetőleg a metsző" és az őrlőfogak között van. „Horddsz“-nak nevezik, a zabla helye, a ló kormányzásában van jelentősége. A nyálkahártya itt közvetlenül a csonton fekszik, enyhe nyomásra is érzékeny. A foghíjas szélen mén lovon, néha kancán, heréltte|ni is, ezenkívül sertésen és húsevőkön a metszőfogakhoz közelebb eső fogmederben v'an a már említett agyarfog. Az őrlőfogak,* dentes molares, az állcsontok és az állkapcsok fogmedrébe ékelődnek, az elülsők a kis őrlők (váltódó őrlőfogak), vaev pofafogak. dentes praemolares, (dentes decidui); előttük gyakran még egy feles számú * A régi, mind az ember, mind az állatok; anatómiájával, foglalkozó tankönyvek, de újabbak is, az őrlőfogat zápfog néven is jelölik meg. Balogh professzor teljesen elhagyja a zápfog elnevezést, minthogy zápfog szorosabb értelemben beteg, romlott szuvas fogat jelent. „Zá.p“ = rothadt; záposodik, alkalmasint ugor eredetű. Vogul; + „sáp“ korhadt-at, rothadt-at jelent. Az őrlőfogakat zápfogaknak mindenekszerint azért nevezték el, mert a „szuvasodás“ ezeken gyakori.
