Fogorvosi szemle, 1948 (41. évfolyam, 1-12. szám)

1948-01-01 / 1. szám

DR. KOVÁCS GYULA Ii ( FOGORVOSI TOVÁBBKÉPZÉS ) Agrártudományi Egyetem Anatómiai Intézetének1 közleménye. Háziállatok fogrendszerének sajátosságai* írta: DR. KOVÁCS GYULA int.- és magámtanár. Az állatorvostudomány a nemzetgazdasági nézőpontból jelentős állat­állomány egészségén őrködik. Az állatállomány téteményképzettsége (munka, hús-, tej-, zsírhaszon) az állat egészségi állapotával szorosan összefügg; annál nagyobb ez, minél jobban értékesíti az állat a takarmányt. Az állatorvos­­tudomány eredményeinek gyógyítás, nézőpontjából (való alkalmazása akkor gazdaságos, amikor az állat haszonértéke és vágóértéke (húsára) között lénye­ges a különbség. Ellenkező esetben a tulajdonos saját érdekeit tartva szem előtt, aiz állatot nem gyógyitatja, hanem levágatja, húsra értékesíti. A háziállatok közül a ló húsértéke a haszonértékkel szemben (ver­senyló, tenyészállat) élenyészően csekély, ezétrt a lovak gyógykezeltetése gazdaságos; a rágás zavarában mutatkozó fogrendellenesség a gondos állalt­­tulajdonos figyelmét nem kerüli el, a tulajdonos az állatot szakemberhez viszi. A lovak fogbetegségeit behatóan tanulmányozták, a fogbántalmak jól ismertek. Régen a nem okszerűen nevelt marhák haszon- és húsértéke mögött nem volt számításba vehető eltérés, ezért a beteg állatokat húsra értékesí­tették. Jelenleg a tejelő és tenyészállatok haszonértéke jóval nagyobb a hús­értékénél, ezért a tulajdonos pl egy kiválóan tejelő tehenet vagy tenyész­bikát nem vágat le, hanem gyógykezelteti. Ezzel az állatok gyógyításának egyedi jelentősége lett-A hasznos háziállatok között a sertés, mint kizáróan vágóállat, húsával és zsírjával hasznosít, így aránylag fiatal kort ér el, csupán a tenyészállatc­­kat tartják több évig. A tenyészállatok kiselejtezése nem jár különösebb nehéz­séggel, mert pótlásuk könnyű, ezért a sertések egyedi kezelésének nincs külö­nösebb gazdasági jelentősége. A sertések viselkedésük és alkatuk miatt sem alkalmasak tüzetes vizsgálatra s így a nem látható vagy a sertés közérzeté­ben zavart látszólag nem okozó fogelváltozások ritkán észlelhetők-A háziállatok téteményképessége annál nagyobb, minél jobbam értéke­sítik a takarmányt. A jó takarmánykihasználás egyik alapfeltétele az ép, egészséges fogazat, illetőleg a jó rágás. Ezért azokban a háziállatokban, ame­lyektől nagyobb téteményképesbéget várunk munkában vagy más haszo ‘ - értékben (hús- zsírhaszon), éppen az említettek miatt a fog betegségeinek ismerete, a bánteilmak orvoslási módja nagyjelentőségű. E nézőpontból a házi­állatok között elsősorban a ló jön, tekintetbe, amelynek fogain nagyon külön­féle természetű fogrendellenesség fordul elő, amely némelykor ugyan csak egyes fogakra szorítkozik, legtöbbször azonban egyik vagy mindkétoldali fog­sor összes fogaira kiterjed. Adtaiéban az őrlőfogaik rendellenességei a gyakc­­íiabbak és komolyabb természetűek, míg a metszőfogakon és az agyarfogdkon csak elvétve fordulnak elő olyan remi ellen ességek, amelyek a táolálkozásban zavart okoznak és orvosi bevaitkozást igényelnek­^Előadás a Siómat. Klinikán, 1947. ezept—ében.

Next

/
Thumbnails
Contents