Fogorvosi szemle, 1947 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1947-02-01 / 2. szám
6Э LAPSZEMLE ODONTOTECHNIKA. G. Hollieinback és W. Skinner: Arany és aranyfémek térfogatváltozása betétöntésnél. J. of the Amer. Bent. Ass. 1946. Nr. 21. Pag. 1391. Betéteikhez használt arany és aranyötvözetek, öntésnél mutatkozó térfogatváltozása, legtöbbször zsugorodása, szükségessé tette, hogy az öntési zsugorodást pontosan meghatározzuk. A szerzők errevonatkozó vizsgálataikat közük és ismertetik azt a műszert, amelylyel ai legnagyobb precizitással meg lehet határozni egy fém. térfogatváltozását (betét öntésénél). Price és Coleman vizsgálatai alapján a direct mérést alkalmazták. Műszerük lényegében egy Brown- és Sharpé.féle mikrométerből áll, mely állítható állványon nyugszik. A mikrométer-csavar két vége közé eigy kombinált öntőhengert helyeznek. Ez tartalmazza a mérendő fémrúdat, melynek két vége érintkezik a csavarral. Először meghatározzák a nyers rúd hosszát. Ezután az öntőhengert, melyben a> rúd rögzítve van elhelyezve, megtöltik beágyazó anyaggal 'élsi fél órán át 450 foikon hevítik. Ezután következik a fémrúd megolvasztása oxigénlánggal, ugyancsak a leírt készülék elmozdítása nélkül. Az öntőheinger vízhűtéses búrával van körülvéve, amely biztosítja a fém fokozatos lehűlését. Amikor a fém teljesen kihűlt, beállítják a mikrométer-csavart és elvégzik ai második mérést. Ilymódon a fémrúd eredeti hosszúsága lés öntés után mért hosszúsága közötti különbözet, az öntési zsugorodás együtthatója. A következőkben ismerteti az aramy és aranyötvözetek pontos adatait. Az összes mérések alapjául, egységesen egy olyan henger alakú rudat választ, melynek hossza 1 inch = 2.54 cm, átmérője 0.22 inch = 0.56 cm. Az arany, hőhatásra, kitérj,edési együtthatója és lehűléskor ugyanilyen arányú összehúzódása;: a lehűlő tömeg egyetlen, centiméteréi« = kb. 0-14 mm, 140 u. Ezt az eddig használatos adatot helyettesíti a szerző által meghatározott zsugorodási együttható: 22 karátos fémaranynál: 1.67 + 0.02%. Ez a szám állandó, melyet nem befolyásol sem az olvasztási hőmérséklet, sem az öntésre használt forma anyaga, ill. minősége. Aranyötvöaetek zsugorodási coeficiense alacsonyabb az aranyénál, mégpedig: 1.30 + 0.01% (az ötvözet atomsúlyszázaléifeos összetételei = arany = 43, ezüst =13.7, réz = 21.6, cink = 2.2 és platina = 15.0°/o),. Vizsgálataik alapján kiderül, hogy miniéi nagyobb a palladium és platina tartalma, ,egy arany ötvözetnek, annál inkább kisebb lelsz a zsugorodási együtthatója. Végre a betét alakjától, azaz felületétől függő differenciákat vizsgálják. Általában az igen kisterjedelmű betét zsugorodási együtthatója alacsonyabb valamivel, az igen mag,у felületű, továbbá sarkos és szögletes betét együtthatójánál. A szerzők végül is egy praktikus tanácsot adnak. Fogtechnikusok számára, arany és aranyötvözet forgaiombahozaitalánál a zsugorodási együtthatót kellene közölni, az illető anyag további tulajdonságaival együtt. Csak ezen adatok ismeretével lehet a pontos betétet elkészíteni! Dr. Kovácsy. FOGTECHNIKAI KÖZLÖNY címmel a Budapesti Fogtechnikus Ipartestület havonta megjelenő folyóiratot indított meg. A lap mintegy utóda az ostrom előtt megszűnt Fogtechnikai Szemlének. A folyóirat első számának előszava azt mondja, hogy a lap híd akar lenni a megrendelőkor és a fogtechnikus között- E helyes szán dékot megfelelő szakcikkekkel lehet elérni. A lap különben kis terjedelmű, első számaiban a szakmai, közérdekű és hivatalos híranyag mellett némileg háttérbe szorultak a szakcikkek. A február havi számban azonban örvendetes nivójavulás vehető észre. E számból ki kell emelni Nagy Sándor Porcellángyökeres hidak technikai munkamenete“ c. közleményt. A porcellángyökeres hidak az utolsó években újra az érdeklődés középpontjába kerültek. A fogorvos és fogtechnikus együttműködését igen elősegíti, ha a stomatológus által javasolt egy,ее, a szokványostól eltérő fogpótlások laboratóriumi megoldását technikus ismerteti kartársaival a szaksajtóban. Ilyen szempontból is jelentőséggel bír Nagy Sándor közleménye. Lapszemlét nem találunk az új lapban, pedig emlékezünk a régi Fogtechnikai Szemle e jól vezetett rovatára. Örömmel olvassuk a lapban, hogy 1946 őszén a Baselban és Bemben rendezett nemzetközi fogtechnikus kongresszuson és kiállításon magyar fogtechnikusok is resztvettek. A magyar fogfechnikusmesterek (Farkas Mihály, Fái László, Gonda,