Fogorvosi szemle, 1947 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1947-02-01 / 2. szám

6Э LAPSZEMLE ODONTOTECHNIKA. G. Hollieinback és W. Skin­ner: Arany és aranyfémek térfogat­változása betétöntésnél. J. of the Amer. Bent. Ass. 1946. Nr. 21. Pag. 1391. Betéteikhez használt arany és arany­ötvözetek, öntésnél mutatkozó térfo­gatváltozása, legtöbbször zsugorodása, szükségessé tette, hogy az öntési zsu­gorodást pontosan meghatározzuk. A szerzők errevonatkozó vizsgálataikat köz­ük és ismertetik azt a műszert, amely­­lyel ai legnagyobb precizitással meg le­het határozni egy fém. térfogatváltozá­sát (betét öntésénél). Price és Coleman vizsgálatai alapján a direct mérést alkalmazták. Műszerük lényegében egy Brown- és Sharpé.féle mikrométerből áll, mely állítható áll­ványon nyugszik. A mikrométer-csavar két vége közé eigy kombinált öntőhen­gert helyeznek. Ez tartalmazza a mé­rendő fémrúdat, melynek két vége érint­kezik a csavarral. Először meghatároz­zák a nyers rúd hosszát. Ezután az ön­tőhengert, melyben a> rúd rögzítve van elhelyezve, megtöltik beágyazó anyag­gal 'élsi fél órán át 450 foikon hevítik. Ezután következik a fémrúd megol­vasztása oxigénlánggal, ugyancsak a leírt készülék elmozdítása nélkül. Az öntőheinger vízhűtéses búrával van kö­rülvéve, amely biztosítja a fém foko­zatos lehűlését. Amikor a fém teljesen kihűlt, beállítják a mikrométer-csavart és elvégzik ai második mérést. Ilymódon a fémrúd eredeti hosszúsága lés öntés után mért hosszúsága közötti különbö­zet, az öntési zsugorodás együtthatója. A következőkben ismerteti az aramy és aranyötvözetek pontos adatait. Az összes mérések alapjául, egységesen egy olyan henger alakú rudat választ, mely­nek hossza 1 inch = 2.54 cm, átmérője 0.22 inch = 0.56 cm. Az arany, hőhatásra, kitérj,edési együtthatója és lehűléskor ugyanilyen arányú összehúzódása;: a le­hűlő tömeg egyetlen, centiméteréi« = kb. 0-14 mm, 140 u. Ezt az eddig hasz­nálatos adatot helyettesíti a szerző ál­tal meghatározott zsugorodási együtt­ható: 22 karátos fémaranynál: 1.67 + 0.02%. Ez a szám állandó, melyet nem befolyásol sem az olvasztási hőmérsék­let, sem az öntésre használt forma anyaga, ill. minősége. Aranyötvöaetek zsugorodási coefici­­ense alacsonyabb az aranyénál, mégpe­dig: 1.30 + 0.01% (az ötvözet atomsúly­­százaléifeos összetételei = arany = 43, ezüst =13.7, réz = 21.6, cink = 2.2 és platina = 15.0°/o),. Vizsgálataik alapján ki­derül, hogy miniéi nagyobb a palladium és platina tartalma, ,egy arany ötvözet­nek, annál inkább kisebb lelsz a zsugo­rodási együtthatója. Végre a betét alakjától, azaz felületé­től függő differenciákat vizsgálják. Ál­talában az igen kisterjedelmű betét zsugorodási együtthatója alacsonyabb valamivel, az igen mag,у felületű, to­vábbá sarkos és szögletes betét együtt­hatójánál. A szerzők végül is egy praktikus ta­nácsot adnak. Fogtechnikusok számára, arany és aranyötvözet forgaiombahozai­­talánál a zsugorodási együtthatót kel­lene közölni, az illető anyag további tulajdonságaival együtt. Csak ezen ada­tok ismeretével lehet a pontos betétet elkészíteni! Dr. Kovácsy. FOGTECHNIKAI KÖZLÖNY címmel a Budapesti Fogtechnikus Ipartestület havonta megjelenő folyóiratot indított meg. A lap mintegy utóda az ostrom előtt megszűnt Fogtechnikai Szemlének. A folyóirat első számának előszava azt mondja, hogy a lap híd akar lenni a megrendelőkor és a fogtechnikus között- E helyes szán dékot megfelelő szakcikkekkel lehet elérni. A lap különben kis terjedelmű, első számaiban a szakmai, közérdekű és hivatalos híranyag mellett némileg háttérbe szorultak a szakcikkek. A február havi számban azonban örvendetes nivójavulás vehető észre. E számból ki kell emelni Nagy Sándor Porcellángyökeres hidak tech­nikai munkamenete“ c. közleményt. A porcellángyökeres hidak az utolsó években újra az érdeklődés középpontjába kerültek. A fogorvos és fogtechnikus együttműkö­dését igen elősegíti, ha a stomatológus által javasolt egy,ее, a szokványostól eltérő fogpótlások laboratóriumi megoldását technikus ismerteti kartársaival a szaksajtó­ban. Ilyen szempontból is jelentőséggel bír Nagy Sándor közleménye. Lapszemlét nem találunk az új lapban, pedig emlékezünk a régi Fogtechnikai Szemle e jól vezetett rovatára. Örömmel olvassuk a lapban, hogy 1946 őszén a Baselban és Bemben rende­zett nemzetközi fogtechnikus kongresszuson és kiállításon magyar fogtechnikusok is resztvettek. A magyar fogfechnikusmesterek (Farkas Mihály, Fái László, Gonda,

Next

/
Thumbnails
Contents