Fogorvosi szemle, 1947 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1947-02-01 / 2. szám
48 BUGYI BALÁZS Dr nek van gyakorlati jelentősége. Lefolyását illetően a fluormérgezésnek három típusát különböztetjük meg: a) helyi, bj az akut resorptiós és ej a chronikus intoxicatiót. a) A helyi hatás a fluorvegyületeknek kifejezetten maró hatása révén jön létre. Megtámadja a bőrfelületet, gyakran hólyag- és pustulaképződést eredményez, bj Heveny mérgezések közül jelentősége van a belégzéses fluormérgezésnek, amely súlyos tüdőelváltozások között vezet halálhoz. Roholm feltevése szerint a híres Maas-Tal-i tömegszerencsétlenséget fluorpor és fluortartalmú gáz idézte elő a tüdőn át hatva. A resorptiv heveny fluormérgezés hányás, bélgörcsök, teianiás jelenségek és idegizgalmi állapotok között vezet halálhoz. A fluormérgezés mechanizmusát caleiumkicsapásként képzelik el annál is inkább, mert az oxalsavmérgezéssel a legszorosabb hasonlatosságot mutatja. Ennek megfelelően intravénásán adott calcium a beteg állapotának javulását eredményezi. A mérgezés egyébként ritka, bár igen súlyos lefolyású — az eseteknek mintegy a felében halálhoz vezetett. — 1935-ig bezárólag a világirodalomban 112 fluorintoxicatiós eset volt található, ej Idősült fluormérgezésnek súlyosabb tünetei: az osteosclerosis, ia gerincoszlop fokozott hajlata, a mészlerakódásnak a csontokban tömegesebb, de szabálytalanabban elhelyezett volta, valamint a csontok finomabb szerkezetében jelentkező fínomszerkezetbeli változások. Ilyen jelenségekkel legfőképpen kryolith-munkásoknál találkozni. Velu felfogása szerint ennek az idősült mérgezésnek lenne legkezdetibb és egyben legenyhébb tünete a foltos zománc. Az a körülmény, hogy még néhány évvel ezelőtt a fluornak csupán ezeket a mérgező hatásait ismerték érthető módon mind az ivóvízből, mind egyébirányú iái szervezettel érintkezésbe jutó anyagokból, táplálékból stb. a fluort lehetőleg eltávolítani igyekeztek. 2. Amióta megállapítást nyert az a tény — 1916 —, hogy a foltos zománc a fluormérgezés kezdeti, igen érzékeny jeleként értékelendő, állandó vizsgálatok folytak a fluornak ilytermészetű toxicus hatására vonatkozóan. Hazánkban foltos zománcnak sorozatos előfordulására utaló észleleteink nincsenek annak ellenére, hogy ez a| kóros jelenség könnyen és megfelelő szakismeret nélkül is felismerhető. Ennek megfelelően az ivóvíz stb. fluor tartalmának az itteni viszonyok mellett nincsen gyakorlati jelentősége. (Kunszt, Kárpáthy, Simon és Bélák.) 3. Az újabb amerikai fogorvoskutatók a szervezet fluorhiányára vezetik részben vagy egészben vissza a fog szúvasodásának létrejöttét. Az a tény, hogy a fluor a caries keletkezésében szereplő tej savképző bacillusokat növekedésükben gátolja, hogy a cukorlebontást kis adagban adva is akadályozza, hogy a fog zománcát alkotó apaitit mikrokristályoknak szerkezete a fluor belépése folytán stabilabbá és kevésbbé oldhatóbbá válik, végül, hogy a vér stb. phosphatase tartalma megcsökken, illetve a phosphatase aktivitására gátló hatást fejt ki, a fluornak egyidejűleg számos olyan hatásmódjára utal, ame
