Fogorvosi szemle, 1947 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1947-02-01 / 2. szám

38

KEMÉNY IMRE Dr

cellángyökeres pótlásnak nagy esztétikai sikerét az „atrophia partialis supraalveolaris“-nál.

Mindezen ismeretek és meggondolások alapján, a paradentózis minden olyan esetében, mikor a folyamat következtében az arc karakterét is hátrányosan megváltoztató tünetek már kifejlődtek, vagy szükségessé vált a gingiva propria nagy részének eltávolítása, vagy pedig a fogak sínezése, akkor az ilyen súlyosan beteg paradenciumu elülső fogakat eltávolítóm s porcellángyökeres jacket-koronákkal pótolom. Az ezeket rögzítő kétoldali pillérfogakat a rajtuk lévő horgonyok segítségével, csavarokkal rögzített, tehát az orvos által bármikor leszerelhető palatinálívvel összekötöm.

Csavarokkal a hídtestbe rögzített, ezért bármikor leszerelhető palatinálívnek a paradentózis mechanoterápiájában csaknem nélkülözhetetlen szerepe van. A palatinálív ugyanis a nagykiterjedésü sínrendszernél, vagy körhídnál, olyan merev szisztémába foglalja az összes pillérfogakat, hogy azok elvesztik mechanikai és funkcionális különállásukat. Ennek következtében a rágónyomásból keletkező különböző irányú erők, ha azok akár csak egy-egy fogra is irányulnak, csak az egész rendszerre elosztva fejthetik ki hatásukat. A palatinálív tehát mint erőtörő és erőelosztó működik s így a leghatásosabban paralizálja a paradencium számára nagy ártalmat jelentő szagittalis és tranzverzális irányú erőhatásokat. A rendszernek nagy jelentőségét csak akkor értékelhetjük kellő mértékben, ha arra gondolunk, hogy minden nagyobb kiterjedésű sínrendszernél vagy körhídnál a pillérfogak megterhelése — már mechanikái rendeltetésénél fogva is — mindig nagyobb, mint amennyit egy fog paradenciuma biológiái adottságánál fogva károsodás nélkül elviselni képes. A palatinálív alkalmiazásával azonban ezek a károsodások igen nagy mértékben lecsökkennek.

Ezen mechanikai meggondolások, tapasztalataim és eredményeim alapján a palatinálív alkalmazását abszolút indikáltnak találom az őrlőfogakra is kiterjedő sínrendszernél, minden körhídnál, függetlenül a pillérfogak paradenciumának állapotától, valamint olyan kis- és nagyőrlőket pótló, tehát kisebb terjedelmű hídmunkáknál is, ahol az egyes pillérfogak paradenciumának az állapota) esetleg már kontraindikálná a fixhíd készítését.

A paradentózis terápiájában ezen elgondolások alapján elérhető esztétikai és fixációs eredményeket egy beteg kórtörténetének ismertetésével és bemutatásával óhajtom szemléltetőbbé tenni.

Kórelőzmény. A 48 éves beteg lanamnézisében mint érdekességet és tanulságosat csupán azt érdemes megemlíteni, hogy bár több, mint 10 évvel ezelőtt diagnosztizálták nála a paradentózis kórképét, ennek ellenére soha semmiféle, a paradentózisnál szokásos gyógykezelésben nem részesült.

Jelen állapot: A fogak megtekintésekor feltűnik a két középső és a két szemfog igen hosszú klinikai koronájukkal. E fogak gyökereinek felső harmada lecsupaszított. A két nagymetsző állása aszimetriás, a halodah kissé a fogsoríven kívül helyezkedik el. s a két fog között