Fogorvosi szemle, 1947 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1947-02-01 / 2. szám

38 KEMÉNY IMRE Dr cellángyökeres pótlásnak nagy esztétikai sikerét az „atrophia partialis supraalveolaris“-nál. Mindezen ismeretek és meggondolások alapján, a paradentózis minden olyan esetében, mikor a folyamat következtében az arc karak­terét is hátrányosan megváltoztató tünetek már kifejlődtek, vagy szük­ségessé vált a gingiva propria nagy részének eltávolítása, vagy pedig a fogak sínezése, akkor az ilyen súlyosan beteg paradenciumu elülső fogakat eltávolítóm s porcellángyökeres jacket-koronákkal pótolom. Az ezeket rögzítő kétoldali pillérfogakat a rajtuk lévő horgonyok segítsé­gével, csavarokkal rögzített, tehát az orvos által bármikor leszerelhető palatinálívvel összekötöm. Csavarokkal a hídtestbe rögzített, ezért bármikor leszerelhető palatinálívnek a paradentózis mechanoterápiájában csaknem nélkülöz­hetetlen szerepe van. A palatinálív ugyanis a nagykiterjedésü sínrend­szernél, vagy körhídnál, olyan merev szisztémába foglalja az összes pillérfogakat, hogy azok elvesztik mechanikai és funkcionális különállá­sukat. Ennek következtében a rágónyomásból keletkező különböző irányú erők, ha azok akár csak egy-egy fogra is irányulnak, csak az egész rendszerre elosztva fejthetik ki hatásukat. A palatinálív tehát mint erőtörő és erőelosztó működik s így a leghatásosabban paralizálja a paradencium számára nagy ártalmat jelentő szagittalis és tranzverzális irányú erőhatásokat. A rendszernek nagy jelentőségét csak akkor érté­kelhetjük kellő mértékben, ha arra gondolunk, hogy minden nagyobb kiterjedésű sínrendszernél vagy körhídnál a pillérfogak megterhelése — már mechanikái rendeltetésénél fogva is — mindig nagyobb, mint amennyit egy fog paradenciuma biológiái adottságánál fogva károsodás nélkül elviselni képes. A palatinálív alkalmiazásával azonban ezek a károsodások igen nagy mértékben lecsökkennek. Ezen mechanikai meggondolások, tapasztalataim és eredményeim alapján a palatinálív alkalmazását abszolút indikáltnak találom az őrlő­fogakra is kiterjedő sínrendszernél, minden körhídnál, függetlenül a pillérfogak paradenciumának állapotától, valamint olyan kis- és nagy­­őrlőket pótló, tehát kisebb terjedelmű hídmunkáknál is, ahol az egyes pillérfogak paradenciumának az állapota) esetleg már kontraindikálná a fixhíd készítését. A paradentózis terápiájában ezen elgondolások alapján elérhető esztétikai és fixációs eredményeket egy beteg kórtörténetének ismerte­tésével és bemutatásával óhajtom szemléltetőbbé tenni. Kórelőzmény. A 48 éves beteg lanamnézisében mint érdekessé­get és tanulságosat csupán azt érdemes megemlíteni, hogy bár több, mint 10 évvel ezelőtt diagnosztizálták nála a paradentózis kórképét, ennek ellenére soha semmiféle, a paradentózisnál szokásos gyógykeze­lésben nem részesült. Jelen állapot: A fogak megtekintésekor feltűnik a két középső és a két szemfog igen hosszú klinikai koronájukkal. E fogak gyökerei­nek felső harmada lecsupaszított. A két nagymetsző állása aszimetriás, a halodah kissé a fogsoríven kívül helyezkedik el. s a két fog között

Next

/
Thumbnails
Contents