Fogorvosi szemle, 1947 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1947-01-01 / 1. szám

amely az orvos birtokában van a hó utolsó napján, tehát a használt koronák, hidak, aranylemezek, a betegtől átvett darabos áru, melyet majd később be akarunk cserélni, a szabad piacon vásárolt 22-es arany és a technikustól leszállított, de még át nem adott kész munkák.

A II. rovatba azok a koronák, hidak stb. aranyféleségek Írandók be, amelyekre vonatkozólag a beteg még nem diszponált és feldolgozásuk függőben van.

A III. és IV. rovat nem töltendő ki.

A fenti készletjelentésben kimutatott készleteknek mindenkor összhangban kell lenni az aranyforgalmi napló adataival és az előző hónapban kimutatott készlettel, vagyis a bejelentett készleteknek egyezniük kell azzal a készlettel, amelyet az előző hónapban kimutatott készletek és a tárgyhónapban a forgalmi naplóba bevezetett változások figyelembevételével kapunk. Tehát a kimutatott tétel egyenlő a birtokban lévő tényleges készlettel.

6. Nemleges esetben az aranynapló és a raktárkönyv ennek megjelölésével szintén beküldendő az Aranyellenőrző Bizottsághoz minden hó 5. napjáig. E bejelentésnek a napló és a raktárkönyv 1—1 lapján kell megtörténnie, nem pedig egy magánlevélben, mert ez utóbbit a Bizottság nem fogadja el.

Budapest, 1947 január 7.

Az Elnökség.

A Fogorvosi Szemle 1947. évi első számának megjelenése fordulópontot jelent szakmai életünkben. Felépítettük hidunkat, melyen át meg keli induljon a szakcsoporti központ és a vidéki szakcsoportok között a közvetlen érintkezés életet jelentő vérkeringése. 1947 január emlékezetes dátuma kell legyen a magyar fogorvosi karnak, mely a Fogorvosi Szemle útján most már saját hasábjain vehet részt az országot újra felépítő munkában.

, Orvosi életünk szervezete sok tekintetben eltér a múlt formáitól. A belügyminisztérium az összes szakorvosi szervezeteket féloszlatta, és így megszűnt a Magyar'Fogorvosok Országos Egyesülete is. E feloszlatás azonban csak formai volt, mert a M. F. O. E. teljes egészében beolvadt a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezetébe, melynek Fogorvos Szakcsoportját alkotja. Önállóságunkból nem veszítettünk semmit, szorosabb lett azonban az egész orvostársadalommal való együvétartozásunk. Érdekeink, harcaink, célkitűzésűnk velük közösek, erőnk pedig megsokszorozódott.

Szakmai sajtónknak mégis meg van a teljes létjogosultsága. Szakmánk hagyományos munkássága nem fér egy általános orvosi lap keretei közé, szakcsoporti életünk, különleges problémáink pedig a fogorvosi kar teljes együttműködését, tökéletes szervezettségét, kategorikus imperativusként írják elő. A Szakszervezet alapszabálya szerint a szakmák országos szakcsoportba tömörülnek. Minden vidéki szakszervezeti csoporton belül, ahol több fogorvos van, helyi szakcsoport alakulása kívánatos. Alább közöljük a már eddig megalakult szakcsoportok nevét és tisztikarát. Kérjük azonban kartársainkat, ott, ahol erre alkalom nyílik, ahol egy helyen, vágj' egy körzetben többen vannak, alakítsák meg mielőbb a fogorvos szakcsoportot. Az 1946 szeptember 22-én tartott közgyűlés kimondta, hogy minden vidéki szakcsoport elnöke és titkára tagja a központi választmánynak. A vidéki elnökségek nek minden választmányi ülésre meghívót küldünk és így módjuk van szakmai életünkben részt venni. A vidéki szakcsoportokra fontos feladatok várnak. Kérjük a vezetőséget, állítsák össze és küldjék be február 28-ig.

1. tagjaik névsorát,

2. azon kollégák névsorát, kik általános gyakorlatot folytatnak és emellett fogorvosi működést is kifejtenek.

Ezeket a kartársakat rá kell bírni, hogy lépjenek be a szakcsoportba, mert a tagdíjképpen kapott Fogorvosi Szemle különös súlyt helyez a kezdő kartársak továbbképzésére.

3. Az 1947. évi szakcsoporti tagdíj 45.— Ft. Kérjük a titkárságokat, szedjék be a tagdíjakat lehetőleg február 15-ig és fizessék azt be postacsekkszámlánkra. A befizetőkről kérünk pontos névsort.

— 30 —