Fogorvosi szemle, 1947 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1947-06-01 / 6. szám

AZ ODONTOGÉN GÖCFERTÖZÉSEK

179

2. toxinszórás,

3. allergén hatás.

Ai tulaj donképeni hatás módjáról, az időszakosságról és időbeliségléről, okáról és hatásáról a legkülönbözőbb felfogások uralkodnak. Vogel szerint, a góc állandóan kis méreg- és csiramennyiségeket szór szét és ezáltal fokozódó, de nem teljes immunitást idéz elő- Ennek folytán a góc csiráinak egy tipuscp virulentia csökkenése áll be, valamint a helyi gyuladásos folyamatnak az idültté válásai és ezáltal a góc tipu sós tünetmentessége, valamint az idült általános fertőzésnek képe. Ebből következik, hogy az elért immunitás megakadályozza ugyan a csirák szétszóródását és szaporodását, hatásukat csökkenti, de azokat megszüntetni nem tudja.

Wannemacher azt véli, hogy a legtöbb „idült periapikális paradentitisz“ időszakosan steril lehet., mert az igazi góc nem a gyökénjranulómában, hanem aj fertőzött gyökércsatomában keresendő. Innen fertőződik ismé pitén a granulóma, amiért is csupán a csirák átmeneti állomásának (Durchgangsstation) tekinthető.

Kiinge, feltételezi, hogy a gócfertőzés, amelyben főleg sztereptokokkuszok szerepelnek, nem a régi metasztazis-tan szerint értelme zendő, hanem a szervezet alergia megnyilvánulásaként. Ascoli — sze rinte anakorézimek nevezett jelenség szerint — úgy véli, hogy az idülten gyuladásos szövet különleges vonzóerejű: odavaomzza a csirákat. A gócban szaporodás és virul énei а-fokozódás történik, ami a granulómábél szóródást vonja maiga után.

A klinikai megfigyelésekből és tapasztalatokból következik, hogy góceredetű általános ép szervi megbetegedések (melyek között odonto gének is állhatnak az előtérben) oly nagy számban fordulnak elő, hogy ezeknek a kórképeknek, mint tudományos poblémáknak, orvosi részről nagy figyelmet kell szentelnünk. Ugyanekkor a gyakorlati orvostudományban gyógykezelés szempontjából alapvető fcntosinágú a gócoknak megkeresése. És éppen ezen ai téren vannak elháríthatatlan akadályok és nehézségek. Gyakran fordul a kezelőorvos a) fogorvoshoz az esetleges fogeredetű gócok miatt. A röntgenfelvétel, a szájviszenyok alapos vizsgálatával egybekötve, esetleg egyet és mást kideríthet, de hogy az apikális elváltozás góctermészetű-e, arról biztosat nem mondhatunk.

Baktériumos és vegyi behatásos, e kettő kombinációja, továbbá allergiás szöveti gyulladás jöhet tekintetbe. Ezekből alábbiak következnek:

1- a pulpa eltávolítása, a gyökércsúqs szövetére traumaszerű ártalom. A szövet elveszti normál-funkciós állapotát és felveszi a küzdelmet, a káros behatással szemben. Ez a szövetbontással kezdődik, mely azt jelenti, hogy a szöveti elemek, pl. ai kollagén, vagy elasztikus rostok a csont jstb. olyan selejtes állapotúvá alakul, mint amilyenből fejlődött. Ebben a selejtessé változott reaktív állapotban a védekezés ép (gyógyítás feladatait teljesítheti. Majd a szövet újra normál-funktiós állapotba leér ül, amely egépzen új szöveti helyzet: pl. sár j szövetből heggszövet lesz.

2- ha a pulpa-eltávolítás traumájához még csirák, gyógyszerek, antiszeptikumok, vagy más anyagok társulnak, amelyeket a gyökérkezelésnél használunk, a következő lehetőségeket is figyelembe kell venni: