Fogorvosi szemle, 1947 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1947-01-01 / 1. szám

(csupán 5—6°-os összemérés engedhető meg) elegendő a metszőéi ferde lecsiszolása (45°-os szögben); néha még ezt is elhagyjuk és a metszőéihez hozzá sem nyúlunk- A kis- és nagyőrlőkön oldalsó barázdák helyett retenciós szekrényt alakítunk ki.

Öntött koronákat nem csupán aranyból, hanem vitalliumból is. készíthetünk, sőt 4—5—6 tagú hidakat is öntünk vitalliumból, egy darabból.

A fazetás korona jó horgony, de csak teljesen öntött, zárt keret ad megbízható tartást a fazettának. A Spring korona jól bevált horgony.

A hídtest alakja nem megoldott probléma. Legtermészetesebb a nyeregalakú, felfekvő hézagfog lenne, mely az elvesztett fogat hűen utánozná. Ez azonban hygienikus okokból nem javait- A rágófelszínt buccolingualis irányban a természetes fogszélesség %-ára keskenyítsük. A csücskök alacsonyabbak legyenek, mint a természetes fogakon, nagy jából azokhoz alkalmazkodunk. Kétféléi csücsökmagasság van: harant és nyílirányú, továbbá ezek kombinációja- Prothesiseken inkább nyílirányú (mesio distalis) 20—25°-os csücsöklejtőket használjunk, míg a haránt csücsöklejtő kopott fogazatban esetleg csupán 5—10".

Gyakori hiba, hogy a csücskök csúcsain át mérve a hídtest majdr nem olyan széles, mint a legnagyobb buccolingualis átmérő. Pedig ez még a sokkal jobban megtámasztott természetes fogaknál sincs sohasem így. A felső I. kisőrlőfog ideális méretei mellett pl. a legnagyobb átmérő buccolingualis irányban 10 mm; míg a csücskök csúcsának távolsága csupán 6 mm; a mesiodistalis átmérő az érintkező pontok tájékán 7 mm; a zománc-cementhatáron pedig 4-2 mm. Másik bonctani jellegzetesség, hogy a kisőrlők nyelvi felszíne sima, legömbölyített, barázdák nincsenek rajta és keskenyebb, mint az orcái felszín. Tehát a híditestet is keskenyíteni kell a lingualis oldalon. Ezzel nem csak a rágófelszínt kisebbítjük, hanem a természetes és művi tisztulást, masszázst, is elősegítjük.

Űjabb, Kemény I- különleges módszerrel készített porcellángyökeres hídjaival tökéletes kozmetikai és funkcionális eredményeket ért el. A harántkengyel alkalmazása (levehető) még gyenge pillérek esetén is kitűnő tartást biztosít a hídnak, a rágónyomást körben, egyenletesen osztja el az összes pilléreken, akkor is, ha a beteg csak egyes fogakkal vagy fogcsoportokkal rág.

A porcelilángyökerek alkalmazását ma még a frontfogak területére korlátozzuk és inkább a természetes gyökérnél valamivel rövidebb porcellánkúpokat alkalmazzunk, melyeket a természetes foggyökér mintája ultán, 3-féle típusban az egyes fogféleségek szerint készen is tarthatnánk.

Az alsó állcsonton tojásdad vagy kártyaszívalakú hadtestet alkalmazhatunk, a felső állcsonton kozmetikai és beszédtechnikai okokból néha keskeny, nyeregalakú hídtest is készül, de ez se legyen teljesen nyeregszerű, hanem csupán haránt (bucco-lingualis) irányban kivájt, míg nyílirányban domború.

Háromnegyedkoronákhoz, nyeregbetétekhez megfelelő platinatartalmú ötvözeteket kell használnunk, amelyek hőkezeléssel nemesíthetők.

A kerámiai és műzománcko'ronák készítése mindinkább tökéletesebb alapokon történik. A fog zománcát teljesen le kell csiszolni a jacketkoronához, éles szögleteket nem szabad hagyni. Alacsony, kúpos praeparatio nem ad megfelelő csonkot.